Az egyéni segítségnyújtás főként az Egyesület munkatársai és önkéntesei által működtetett segélyvonalakon keresztül valósul meg. A családon belüli és párkapcsolati erőszak felnőtt és gyerek áldozatai számára fenntartott segélyvonal az Egyesület megalakulása óta folyamatosan működik, 1997 óta pedig ingyenesen hívható a 06 80 505 101-es zöld számon. Évente körülbelül 2000 hívás érkezik. A szexuális erőszak felnőtt és gyerek áldozatai számára rendelkezésre álló KERET segélyvonal – amelyet egy több más nőszervezettel közös projekt keretében szintén a NANE Egyesület képzett munkatársai működtetnek – 2010 óta fogadja a hívásokat helyi tarifával hívható a 06 40 630 006-os kék számon. 2000 és 2006 között a nőkereskedelem megelőzése céljából létrejött információs telefonvonalat működtettünk, kezdetekben az EU támogatásával a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kezdeményezésére, majd az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének finanszírozásában.

• Az integrált ügyfélellátás modelljét 2005-ben kezdtük kiépíteni azzal a céllal, hogy az erőszak áldozatai egy helyen kapják meg mindazt a támogatást és segítséget, amelyre lelki, anyagi, fizikai és szexuális biztonságuk kiépítéséhez szükségük van. A Patent Egyesülettel közösen működtetett integrált ügyfélellátásunk keretében személyesen és telefonon nyújtunk jogi segítséget, valamint pszichológiai és szociális tanácsadást.
  
  
• Vodafone a Nők Biztonságáért programunk (2011-2016) egy kísérleti jelleggel működtetett mobilvészjelző-szolgáltatás, amelyet a Vodafone Magyarország Alapítvány anyagi és szakmai támogatásával és a Budapesti Rendőr-főkapitányság együttműködésével valósítottuk meg.

• Képzéseink és prevenciós foglalkozásaink segítő munkát végző szakemberek, hivatalok és intézmények számára a következő témakörökben érhetők el: párkapcsolati erőszak, a párkapcsolati erőszak gyerekekre gyakorolt hatásai, szexuális zaklatás, szexuális erőszak, prostitúció, emberkereskedelem, valamint a nemi alapú erőszak és diszkrimináció egyéb formái. Ezen szolgáltatásaink kapcsán magánszemélyek (például lakossági fórumok, ifjúsági közösségek és egyéb csoportosulások) érdeklődését is várjuk.
  
  
• Önkéntesképzésünk tartalmát és módszertanát két évtized tapasztalata érlelte. Önkénteseink segélyvonalas ügyelőként és aktivistaként is felelősségteljes munkát végeznek Egyesületünknél, ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy évente meghirdetett önkéntesképzéseink széles körűek és szakmailag stabilak legyenek. Önkénteseink számára rendszeres szupervíziót és továbbképzést is biztosítunk.
  
  
• Támogató és önsegítő csoportjaink az erőszak áldozatai és túlélői számára működnek. A foglalkozásokat egyrészt egy nemzetközi együttműködésben kidolgozott kézikönyv (Erő a változáshoz), másrészt pedig az áldozatok segítésében szerzett tapasztalatunk alapozza meg szakmailag. Azon érdeklődők számára, akik maguk is szeretnének hasonló csoportokat szervezni, rendszeresen tartunk bemutató foglalkozásokat.
  
  
• 2013 őszétől olyan civil szervezetek szakmai képzését, szupervízióját és fejlesztését végezzük országosan, amelyek munkája során a párkapcsolati erőszak női és gyerek áldozatainak segítése fontos szerepet játszik. A Norvég Civil Támogatási Alap jóvoltából megvalósuló projekt célja a hatékony segítségnyújtást és jogvédelmet biztosító szemlélet és az erre alapuló jó gyakorlatok meghonosítása. Ily módon együttműködő szakmai csoportok létrejöttének elősegítésében Egyesületünk fontos szerepet játszik, és részt vesz a csoportok tevékenységében, valamint a csoportok által megfogalmazott állásfoglalások terjesztésében.

• Könyvkiadási munkánk hiánypótló, szakemberek és áldozatok számára is hasznosan forgatható könyvek, szakmai útmutatók és tájékoztató szórólapok megjelentetését biztosítja.
  
  
• Figyelemfelhívó és társadalmi tudatformáló megmozdulások szervezése önállóan, illetve más szervezetekkel közösen is munkánk fontos területe (például nyári fesztiválokon, a nemzetközi 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen vagy a Nemzetközi Nőnap keretén belül).
  
  
• A Néma Tanúk kiállításunk a párkapcsolati erőszak során meggyilkolt nők emlékének megőrzésére és a beavatkozás fontosságának tudatosítására hivatott. Ennek keretében a sajtó és a rendőrségi híradások alapján évente elkészítjük a párkapcsolati erőszak okozta halálesetek statisztikáját. A kiállítást 1999-ben hoztuk létre, és azóta számos meghívást kapott konferenciákra, szemináriumokra, szabadtéri rendezvényekre. A Néma Tanúk piros, életnagyságú női alakot formázó sziluettek, amelyeken egy-egy elhunyt áldozat neve és meggyilkolásának körülményei hívják fel a figyelmet a párkapcsolati erőszak társadalmi jelentőségére.
  
  
• Tájékoztató, figyelemfelhívó és oktató rövidfilmek, illetve reklámspotok létrehozásában és terjesztésében Egyesületünk közreműködőként vállal szerepet. Egyes célcsoportok társadalmi felelősségvállalását igyekszünk erősíteni annak érdekében, hogy az áldozatok ne maradjanak egyedül az erőszak elleni küzdelmükben.
  
  
• Tájékoztató honlapjainkkal a szakmai közönséget, a laikus segítőket és az áldozatokat is igyekszünk megszólítani, illetve hasznos anyagokkal és információkkal ellátni őket.
  
  
• Együttműködéseket alakítunk ki és részt veszünk olyan projektekben, amelyek célja az áldozatok megerősítése, támogatása és/vagy a vonatkozó szakpolitika, jogszabályok és protokollok fejlesztése, valamint az, hogy rámutassanak az állami résztvevők felelősségére, és számon kérjék rajtuk kötelezettségeiket.
  
  
• Lobbitevékenységünk a nők elleni erőszakkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében zajlik, és fő célja a jogalkotás és a jogalkalmazás, valamint a szakmai eljárások és az ellátórendszer fejlesztése. A lobbizás keretében törvénytervezeteket veszünk kritikai vizsgálat alá, valamint önálló jogszabályi javaslatokat terjesztünk elő. Ezen tevékenység sikere nagyrészt a politikai szándéktól függ. Javaslataink egy része a jelenlegi szabályozásban fellelhető. Ilyen például a párkapcsolati erőszak miatt alkalmazható távoltartásra vonatkozó törvény, vagy a zaklatás és a kapcsolati erőszak önálló tényállásának büntetőjogi bevezetése. Javaslataink másik részük egyelőre nem talált kedvező fogadtatásra. Ilyen például a szexuális zaklatás vagy a szexuális zsarolás önálló tényállási meghatározása.
  
  
• Monitorozó tevékenységünk keretében rendszeresen készítünk jelentéseket és áttekintéseket különböző nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU, Európa Tanács) részére a nők jogainak érvényesüléséről, különös tekintettel a nők elleni erőszakra, valamint a CEDAW (Nők Elleni Diszkrimináció Minden Formájának Eltörléséről Szóló) Egyezményben és más nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségek megvalósulásáról, állami teljesítéséről.

A segélyvonal tematikus vonal: nők elleni férfierőszakkal, illetve a nők elleni erőszakhoz kapcsolódó gyerekbántalmazással és szexuális erőszakkal, illetve incesztussal kapcsolatban várjuk áldozatok, közelállók és segítők, valamint segítő szakemberek hívásait. A segélyvonal alapelvei nagyrészt megegyeznek az Egyesület általános alapelveivel.

Az 1994 februárja óta üzemelő NANE segélyvonalra évente közel 1200 bántalmazással kapcsolatos hívás érkezik. A beérkező hívások díját a NANE Egyesület a segélyvonal fenntartására kapott pályázati és egyéb forrásokból fedezi (például adományok), így a hívók számára nem jár költséggel. Az Egyesület önkéntesei a nők elleni erőszak minden formájával foglalkoznak, legyen az lelki, szóbeli, fizikai, szexuális vagy gazdasági.

A vonal a nők elleni erőszak hatékony kezelésének első lépését nyújtja: az öntudatébresztő, információmegosztó segítő beszélgetést. Ezen beszélgetések célja a hívó kívánságainak és erőforrásainak feltérképezése, lehetőségeinek felmérése, valamint a nők elleni erőszakról az áldozatokban is élő tévhitek és mítoszok eloszlatása. A segélyvonal anonim módon is hívható, mivel a bántalmazott nőket mind szűkebb környezetük, mind a tágabb társadalom gyakran megbélyegzi, így a szégyenérzet gátolhatja őket a segítségkérésben.

A NANE segélyvonalon dolgozó képzett önkéntes segítők tisztában vannak az erőszak társadalmi hátterével, nem hibáztatják az áldozatokat, és hisznek a hívóknak. Tudjuk, hogy a erőszak (legyen az akár lelki, szóbeli, fizikai, szexuális vagy gazdasági) nem csak akkor erőszak, ha az elkövető ismeretlen, vagy ha a támadás közterületen történik. Tudjuk, hogy az elkövető lehet gazdag és befolyásos is, és hogy nem csak kényszer vagy halálos fenyegetés esetén beszélhetünk erőszakról. Szexuális erőszak és zaklatás esetén úgy gondoljuk, hogy az alkoholos befolyásoltság vagy a droghasználat nem jelentenek beleegyezést, mint ahogy az sem, ha az áldozat elfogadott egy italt, vagy elment az elkövető lakására.

Az erőszak csakis az elkövető felelőssége, sosem az áldozaté!

Magyarországon a legóvatosabb becslések alapján is hetente legkevesebb egy nő hal bele a családon belüli erőszakba: férje, volt férje vagy partnere meggyilkolja őt. Ez évente legalább 52 nőt jelent.

Európai és magyar adatok szerint minden ötödik nőt rendszeresen fizikailag is bántalmaz a partnere. Ez Magyarországon körülbelül félmillió nőt érint és közel ugyanennyi férfi elkövetőt jelent.

A bántalmazott gyerekek számát csak becsülni tudjuk. Hazánkban több százezer olyan gyerek él, aki hozzátartozó által elkövetett testi, lelki vagy szexuális erőszak áldozata. Bántalmazott gyereknek minősül az a gyerek is, akit noha szülei nem bántalmaznak fizikailag, de olyan körülmények között nő fel, hogy az apa bántalmazza az anyát.

A bántalmazott nők átlagosan nyolc alkalommal kérik a rendőrség segítségét. Tapasztaltunk szerint sokszor hiába, mivel a rendőrség arra többször hivatkozik, hogy mindössze akkor intézkedhet, amikor “majd vér folyik”, máskor elmulasztja, hogy kimenjen a helyszínre, vagy más módon nem jár el az előírásnak, a 2/2018. ORFK intézkedésnek megfelelően. Az intézkedés elérhető online.

A magyar adatok forrásait lásd itt.
A nők elleni erőszakról bővebben itt olvashatsz.