NANE Segélyvonal bántalmazott nőknek
- hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22-ig
- kedd 8-12-ig
- szerda 12-14-ig
- anonim
- ingyenesen hívható mobilról is (Magyarországon belül)
- külföldről hívható (nem ingyenes) vonal: +36 1 267 4900
Hívja a vonalat, ha:
- bizonytalan, hogy bántalmazó-e a partnere
- szeretné átbeszélni a helyzetét és a lehetőségeit
- családon belüli, párkapcsolati erőszakkal kapcsolatban szeretne hívni minket
- szexuális erőszak vagy zaklatás érte
- többet szeretne tudni a bántalmazás természetrajzáról
- érdekli, hogy hogyan támogathatná érintett ismerősét, kollegáját, rokonát, tanítványát.
PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata
- 06 80 80 80 81
- szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, Magyarországon már mobilról és vezetékesről is ingyen hívható
- külföldről hívható (nem ingyenes) vonal: +36 21 20 22 083
Keresse a jogsegélyszolgálatot, ha:
- kifejezetten jogi természetű kérdései vannak a családon belüli erőszakkal, párkapcsolati erőszakkal, vagy a nők- és gyerekek elleni erőszak egyéb formáival kapcsolatban
- szeretné egy témában járatos jogásszal átbeszélni a helyzetét
NANE–PATENT Segítők Hálózata
Mit tehetsz, ha az exed tovább küldte a meztelen képeidet, ha egy ismeretlen zaklatott az utcán, vagy egy randin szexre kényszerített, akivel találkoztál? Olyan kérdések ezek, amelyek sajnos nagyon sok lányt és nőt érintenek, mégis kevesen tudják, hol és hogyan kérhetnek segítséget. Ezért jött létre a Segítők Hálózata, amelynek tagjai gyakorlati támogatást nyújtanak a nők elleni erőszak áldozatainak és az őket támogató segítőknek.
Azok a lányok és nők, akiket erőszak vagy zaklatás áldozatává tettek, mától egy újabb segítő szolgáltatást vehetnek igénybe. A Segítők Hálózatának tagjai olyan budapesti és vidéki önkéntesek, akik szolidaritást vállalnak az erőszak áldozataival, és az a céljuk, hogy az erőszakot, zaklatást követő élethelyzetben nőtársaiknak ne egyedül kelljen szembenézniük olyan feladatokkal, mint például az online feljelentés megtétele, a panasztétel vagy a különleges bánásmód igénylése. Információt tudnak adni többek között a távoltartással vagy szociális támogatásokkal kapcsolatban is.
A legtöbb áldozatnak nincs jogi képesítése, és egész addig, ameddig ilyen helyzetbe nem kerül, nem kell azon gondolkodnia, hogy például hogyan zajlik egy feljelentés megtétele. Ezek új, és gyakran ijesztő helyzetek. A NANE és a PATENT azért hozta létre a Segítők Hálózatát, hogy segítsen felruházni az érintetteket a szükséges tudással, csökkentve az elveszettség érzetét, és támogatva a tájékozott döntések meghozását.
A szervezetek szakértői egy képzés során felkészítették az önkénteseket, hogy az erőszak- és zaklatás-eseteket követően felmerülő gyakorlati lépések megtételében, az ezekkel kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolásában segítsenek. A Hálózat nem csak párkapcsolati vagy családon belüli erőszak, de szexuális erőszak, randierőszak, szexuális zaklatás, utcai zaklatás, fenyegető zaklatás, vagy akár bosszúpornó esetében is az érintettek rendelkezésére áll, hogy tájékoztassák őket a különböző rendőrségi, jogi, szociális és a bűncselekmények áldozatai számára elérhető anyagi támogatási lehetőségekről. A Hálózattal az érintett nők és az őket segítő szakemberek, valamint barátok, családtagok, támogatók az igénylőlap kitöltésével tudják felvenni a kapcsolatot. Ez az alábbi linken érhető el:
„A Segítők Hálózata régi vágyunk volt, mert mind a PATENT, mind a NANE Egyesület számára világossá vált, hogy a lelki- és jogi segélyvonal mellett hasznos lenne egy rövidebb beszélgetésekre és konkrét lépésekre specializált segítői csatorna is. Hosszú távon reméljük, hogy a Hálózat országszerte növekedni fog, és a tagok egyre több módon és helyzetben tudnak majd kézzelfogható támogatást és jelenlétet nyújtani az érintetteknek” – emelte ki Les Krisztina, a Hálózat projekt-koordinátora.
A kezdeményezés az IKEA Magyarország támogatásának köszönhetően valósulhatott meg.
Általános segélyhívás
- Mentők: 104 vagy a 112
- Rendőrség: a 107 vagy a 112
- Általános segélyhívó telefonszám: 112
A rendőrségnek kötelessége
(az Országos Rendőrfőkapitány 2/2018. ORFK utasítása alapján):
- minden „családon belüli erőszak”- híváshoz kimenni (nem csak “ha vér folyik”)
- a feleket külön kell meghallgatni
- meg kell győződniük róla, hogy az áldozat biztonságban van
- tájékoztatnia kell az érintettet a jogérvényesítés lehetőségeiről.
Amennyiben a rendőrség eljárásával szemben panasszal kíván élni, ezt megteheti az adott rendőrkapitányságon, vagy az ORFK panaszirodában is. Erről további információt itt találhat.
OKIT – 24 órában hívható krízisvonal
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat szolgáltatásának elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció- és emberkereskedelem áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon.
Hívja az OKIT vonalát, ha:
- menekülnie kell otthonról
- kríziszállást keres
A Telefonszolgálat állandó elérhetőséget kíván biztosítani minden bajba jutott és azonnali segítséget kérő embernek a nap minden órájában, az ország egész területén és külföldön, rendelkezésre kíván állni mindenki számára, akinek szüksége van rá.
E-mail: okit@csbo.hu
További információ: http://www.bantalmazas.hu/
NANE Támogató csoportok bántalmazott nőknek
Az aktuálisan induló csoportokról érdeklődjön az info@nane.hu címen vagy az egyesület facebook oldalán!
A párkapcsolati erőszak hosszú távon aláássa az önbecsülést és a társas készségeket, lerombolja a meghitt családi légkört, káros hatással van a növekvő gyerekekre, gátolja a szülői képességeket és megteremti a szégyen, a bűntudat, az elszigeteltség és a magány intenzív érzését. A bántalmazással szöges ellentétben a támogató csoportok csökkentik az elszigeteltséget és társas kötelékeket teremtenek. Az élettörténetek megosztása segít megküzdeni a szégyen és bűntudat érzésével; a nőknek lehetőségük nyílik arra, hogy segítséget kapjanak és olyan stratégiákat tanuljanak, amelyekkel leküzdhetik a problémákat – például hogy hogyan bánjanak traumatizált gyerekeikkel – s ezzel egyidejűleg csökken bennük az alkalmatlanság érzése. Amikor a nőket megkérdezték, mit kaptak a túlélőket támogató csoportban való részvételtől, ilyen válaszokat adtak:
- „Megtudtam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki párkapcsolati erőszaktól szenved, és hogy amit érzek, normális.”
- „Képes voltam nyíltan és szabadon beszélni anélkül, hogy a többiek ítélkeztek volna.”
- „Együtt lehettem más nőkkel, akik megértettek.”
- „Most először éreztem, hogy hisznek nekem.”
- „Nem érzem, hogy én vagyok az egyetlen.”
- „Adott egy kis reményt, hogy folytassam az életemet.”
- „Most úgy érzem, jogom van a cselekvéshez.”
- „Könnyebben elviselem, mert rájöttem, hogy nem minden rossz az én hibám.“
- „Magabiztosabb vagyok, amikor megyek valahova. Igyekszem előre nézni, nemcsak a lábam elé.”
- „Most már tudom, hogy jogom van nemet mondani és a saját érdekemet szem előtt tartani.”
- „A kívülről irányított, öngyilkosságot fontolgató roncsból önérvényesítő, magabiztos nővé váltam!”
NANE Alapelvei az áldozatsegítő munkában
Alapelveink az Egyesület az áldozatokkal folytatott munkájának tapasztalataiból, valamint a több mint húsz éves nemzetközi nők elleni erőszak mozgalom tapasztalataiból származnak. Az első segélyvonalakat, amelyek bántalmazott és szexuális erőszakot elszenvedő nőknek szóltak, a hetvenes évek elején hozták létre az Egyesült Államokban. Hasonló segélyvonalak hamarosan más demokratikus országokban is indultak. A bántalmazott nőknek szóló segélyvonal az erőszak elleni elkötelezettség és a női szolidaritás terméke. Ezen alapelveket nem csak a mi segélyvonalunk, hanem sok más segélyvonal vallhatja magáénak Európában és a világ más részein.
Nem az áldozat tehet az erőszakról
A nők elleni erőszak évezredek óta létezik, csaknem mindegyik általunk ismert kultúrában fellelhető. Függetlenül attól, hogy mit csinált az erőszak célpontja, mi hisszük, hogy nem hibáztatható az ellene elkövetett erőszakért. A felelősség mindig az elkövetőt terheli. A nők gyakran hibáztatják magukat, mivel az állam és a társadalom (a családon, az oktatáson és a nemi szocializáción keresztül) jóváhagyja a nők elleni párkapcsolati erőszakot, és ehhez nőket hibáztató ideológiákat is felkínál, terjeszt.
Hiszünk a hozzánk fordulóknak
A társadalom sokszor nem hisz a nőknek, vagy ha hisz is, őket hibáztatja. A segélyvonal önkénteseinek alapfeladata, hogy higgyen a hívóknak. Az áldozatok erejébe és autonómiájába vetett hit az egyik legfontosabb eszköze az áldozatok támogatásának, amelynek segítségével rátalálhatnak magukra, és változtatni kezdhetnek helyzetükön. Számunkra fontos, hogy a nők hogyan élik meg saját helyzetüket, hogy mit éreznek, és hogy ő maguk hogyan értelmezik tapasztalataikat.
Teret adunk telefonáló történetének
Támogatjuk a hozzánk fordulókat abban, hogy saját megfogalmazásukban, saját értékrendjükkel és értelmezésükkel összhangban adják elő történetüket. Minden élet különböző. Fontos megismernünk az telefonáló életét, ahogyan ő éli azt. Azért vagyunk, hogy mi értsük meg a telefonálót, és nem azért, hogy ő értsen meg minket.
Nem adunk tanácsot
A NANE Segélyvonalon nem mondjuk meg a hívóknak, hogy mit kellene tenniük, hanem a helyzetük feltérképezésével és információátadással segítjük őket abban, hogy a lehető legjobb döntést tudják hozni a saját életükről. A segélyvonalon dolgozó segítő feladata, hogy támogassa a hívókat: lehetővé tegye, hogy szabadon beszélhessenek; visszatükrözze és megerősítse érzéseiket; segítsen a hívók erőforrásainak, lehetőségeinek feltérképezésében; információkat adjon a párkapcsolati erőszak jelenségéről és a lehetőségekről.
Az erőszakáldozatok nagyon erősek és képesek a saját helyzetük megoldására
A segélyvonal azért is létezik, hogy segítsen a nőknek újra bízni magukban, rátalálni saját erejükre, és támogassa őket abban, hogy képesek megoldásokat találni. Mindenki a saját életének szakértője. A mi feladatunk az, hogy segítsünk meglátni saját megoldását.
A reménytelennek tűnő helyzetekből is lehet kiút
Párkapcsolati erőszakkal foglalkozva fontos hinnünk abban, hogy minden erőszakos helyzetből van kiút. Ez sokszor hosszú és fájdalmas, rengeteg veszteséggel és lemondással járó folyamat, és ez nagyon igazságtalan. Ugyanakkor a biztonság és a lelki jólét érdekében megéri küzdeni. Hiszünk saját erőnkben, és hiszünk az áldozatok erejében is, amely lehetővé teszi, hogy támogassuk hívóinkat saját megoldásuk megtalálásában.
Bárki válhat erőszak célpontjává: nincsen “mi” és “ők”
Bárki válhat erőszak célpontjává, és a mai társadalmunkban valamilyen formában minden nőt – minket, segítőket is beleértve – ér erőszak az élete során. Azonban a nők különböző típusú és súlyosságú erőszakot szenvednek el, valamint különböző lehetőségeik és erőforrásaik lehetnek az erőszak felismerésére és a helyzetből való kilépésre. Mindannyian megéltünk valamilyen erőszakot, és mindannyiunknak dolgoznunk kellett ezen a tapasztalaton, mielőtt ügyelni kezdtünk a segélyvonalon. Nincsen “mi” és “ők”.
A párkapcsolati erőszak nem egyéni probléma
A nők elleni párkapcsolati, családon belüli testi/lelki/szexuális erőszak sok embert érintő társadalmi jelenség, amelynek oka az ENSZ szerint nők és férfiak között kialakult történelmi okokra visszavezethető társadalmi egyenlőtlenség, hatalmi különbség. Az erőszak célpontjai általában azt gondolják, hogy helyzetük egyedi: csak velük történik erőszak, ám a nők tömegeinek effajta “személyes” problémája valójában társadalmi és politikai kérdés. Éppen ezért társadalmi feladat az erőszak ellen fellépni és megszüntetni. A társadalmi intézményeknek, családsegítő központoknak, a bíróságoknak, a rendőrségnek, a kórházaknak, stb. aktívan részt kell venniük a családon belüli erőszak elleni harcban.
A bántalmazott oldalán állunk
A rosszul értelmezett “semlegesség”, az a gondolat, hogy “az igazság valahol középen van”, mindkét fél felelőssé tétele az erőszakért, vagy az erőszak el nem ítélése, relativizálása valójában nem semleges álláspont, hanem az erőszak támogatása és az erőszakos személy megerősítése. Tudjuk, hogy jelenleg a férfiaknak nagyobb hatalma és társadalmi befolyása van, és hogy a diszkrimináció a nőket az élet minden területén sújtja. A társadalmi intézmények általában azoknak az oldalára állnak, aki hatalommal, befolyással bírnak. Azzal, hogy mi a túlélők oldalán kötelezzük el magunkat, csupán a társadalmi igazságosságnak próbálunk esélyt adni.
Mindenfajta diszkriminációt és erőszakot ellenzünk
A NANE Egyesület hisz abban, hogy minden ember egyenlő és azonos jogok illetik meg, függetlenül etnikai és nemzeti hovatartozástól, kortól, társadalmi rétegtől, szexuális orientációtól, politikai vagy vallási meggyőződéstől és személyes történetétől. Az erőszakmentes élethez való jog alapvető emberi jog, amely mindenkire vonatkozik.
A gyerekeknek joguk van a biztonsághoz
A nemzetközi adatokból tudjuk, hogy az erőszak tanújának lenni ugyanolyan romboló hatású lehet, mint közvetlenül elszenvedni azt: azokban a családokban, ahol a szülők közt erőszak van, a gyerekek is sérülnek, még akkor is, ha őket nem éri közvetlen bántalmazás. Az erőszak célpontjáról sokszor elvárják, hogy “a gyerekek érdekében” maradjon erőszakos partnere mellett. A gyerekeknek azonban a biztonság az érdeke, és nem az hogy tanúi legyenek erőszaknak. A gyerekeknek is joguk van az erőszakmentes élethez.
Krízisambulancia
A krízisambulanciákon szociális szakember, pszichológus, jogász segítségét veheti ingyenesen igénybe.
Mikor érdemes felkeresni valamelyik krízisambulanciát?
Ha többet szeretne megtudni a lehetőségekről, mit tehet, ha (fizikai, szexuális, érzelmi, gazdasági) bántalmazó kapcsolatban él.
Ha jogi segítségre van szüksége ahhoz, hogy tudja, mit tehet egy bántalmazó kapcsolatban.
Ha szívesen átbeszélné egy szakemberrel azt, ami Önnel történik.
Ha segíteni szeretne másoknak, akik kapcsolati erőszak áldozatai.
Milyen formában segítenek a krízisambulancián?
- Információnyújtás, akár név nélkül is (személyesen, e-mailen, telefonon).
- Jogi tanácsadás (beadványok készítése gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, büntetőjogi eljárások és egyéb ügyekben).
- Pszichológiai, életvezetési tanácsadás (egyéni és csoportos formában).
- Csoportos foglalkozások, tréningek.
Forrás, további információ és regionális krízisambulaciák térképe: https://segelyszervezet.hu/szemelyes-tanacsadas-krizisambulanciakon/
Áldozatsegítő Szolgálat Segélyvonala
Az áldozatsegítéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben 0-24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal a 06-80-225-225 telefonszámon.
2017. január 1-től az áldozattámogatást a fővárosi, megyei és kerületi kormányhivatalok végzik, ők felelősek az áldozatsegítési rendszer szakmai felügyeletéért, ők nyújtják az egyes áldozatsegítési szolgáltatásokat és folyósítják a kárenyhítést és az azonnali pénzügyi segélyt. Az áldozatsegítő szolgáltatások egy részét valamennyi, áldozatnak minősülő természetes személy igénybe veheti, míg bizonyos fajtái rászorultsági alapon járnak.
Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelynél a kérelmet az áldozat először benyújtotta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalhoz kell áttenni.
Az Igazságügyi Minisztérium 2017. június 21-én Budapesten, 2018. márciusában pedig Miskolcon és Szombathelyen Áldozatsegítő Központokat hozott létre azzal a céllal, hogy részletesen bemutassák az áldozatsegítés rendszerét, egyénre szabott lelki-érzelmi segítségnyújtással, életviteli tanácsadással, valamint az érintettek érdekérvényesítéséhez szükséges tájékoztatással segítsék a bűncselekmények áldozatait.
További információ:
https://www.kormanyhivatal.hu/hu/aldozatsegito-szolgalat-at
http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/aldozatsegito-szolgalat
Rendelkező jogszabály: 362/2016. (XI.29.) kormányrendelet
Bírósági Ügyfélsegítő Szolgáltatás
Igénybe vehető: valamennyi járásbíróságon. Bejelentkezés nélkül sorszám húzásával, vagy előzetes időpontfoglalással: személyesen, telefonon, és egyes járásbíróságok esetében interneten.
(Fontos: a járványhelyzet alatt csak telefonos időpont egyeztetés lehetséges!)
Az ügyfélfogadás rendjéről az egyes járásbíróságok honlapján találhat információt: www.birosag.hu
Miben segítenek?
- Nyomtatvány kitöltésében
- Szóbeli kérelem rögzítésében
- Bírósági eljárási kérdésekben
Folyó ügyekkel kapcsolatos információkért és iratbetekintéssel kapcsolatban a bíróságok kezelő-, tájékoztatási irodáját, vagy az ügyfélközpontot keresheti fel.
Jogi tanácsért ügyvédhez, vagy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz fordulhat: http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/jogi-segitsegnyujtas
Jogi segítségnyújtás és pártfogó ügyvédi képviselet
A jogi segítségnyújtás keretében a szociálisan hátrányos helyzetben lévők jogi tanácsot, a perben eljárásjogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során.
A gyakorlatban sajnos ez nem feltétlenül valósul meg megfelelő módon, a TASZ beszámolója erről itt található.
Milyen formái vannak a jogi segítségnyújtásnak?
Peren kívüli (per előtti) támogatás, amelynek keretében a jogi segítő tanácsot ad, illetve beadványt, egyéb iratot szerkeszt az ügyfél számára, ha abban a kérdésben van szükség tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az eljárássorán jognyilatkozat megtétele érdekében kell beadványt készíteni.
Jogi segítség igényelhető a mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (pl. birtokháborítás, lakhatási, nyugdíj, munka-és végrehajtási ügyek stb.) éppúgy, mint a különböző jogvitás ügyekben (pl. gyermekelhelyezés és gyermektartás díj), amelyekben később per lefolytatására kerülhet sor.
Peres támogatás keretében felek bármelyike igényelhet pártfogó ügyvédi képviseletet, amely az eljárás jogerős befejezéséig tart. A törvény csak néhány esetben – pl. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos ügyekben – zárja ki a támogatás engedélyezését.
Pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmet büntetőeljárásokban a sértett, a magánvádló, a magánfél, egyéb érdekelt és a pótmagánvádló nyújthat be az eljárás bírósági szakaszában.
Egyéb segítség, szóbeli tanács: A fentieken kívül a Kormányhivatal egyszerű megítélésű ügyekben – az ügyfél rászorultságának vizsgálata nélkül – bárkinek nyújt szóbeli jogi tanácsot.
(Nem minősül egyszerűnek az ügy, ha az eljárás már hosszabb ideje folyik, esetleg már több bírósági szinten járt, és a tanácsadáshoz jelentős mennyiségű iratanyag áttanulmányozására lenne szükség. Az ilyen ügyekben a Kormányhivatal a rászorult ügyfél részére, tanácsadás céljából jogi segítőt biztosít.)
Büntetőügyben biztosítható pártfogó ügyvédi képviselet esetén a költségek megelőlegezésére van lehetőség. Ebben az esetben a bíróság az eljárás befejezésekor – a büntetőügy kimenetének függvényében – dönt arról, hogy ki viseli a pártfogó ügyvéd díját.
Milyen költséggel jár a jogi segítségnyújtás?
A támogatások – a kérelmező igazolt jövedelmi, vagyoni körülményeitől függően – lehetnek ingyenesek, vagy megelőlegezett költségűek, amelyek díját meghatározott határidőn belül vissza kell fizetnie az ügyfélnek.
Amennyiben a kérelmező igazoltan bizonyos ellátásokban részesül (aktív korúak ellátása, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre) vagy átmeneti szálláson élő hajléktalan, úgy alanyi jogon rászorultnak tekinthető a támogatásra.
A fenti támogatásokban NEM részesülő kérelmező rászorultságát saját és közös háztartásban lévő családtagjának 30 napnál nem régebbi jövedelemigazolásokkal kell igazolnia.
Ki számít rászorulónak?
Az állam viseli a jogi segítő/pártfogó ügyvéd díját, ha az ügyfél és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, 2018-ban 28.500,- Ft-ot. Amennyiben az ügyfél egyedül él, akkor ez a határösszeg 42.750,- Ft-ra emelkedik.
A vonatkozó jogszabály a jövedelmi határ mellett az ügyfél vagyoni helyzetével kapcsolatos további feltételeket is előír, elsősorban ingatlan- és személygépkocsi-tulajdonára vonatkozóan.
Az állam a jogi szolgáltatás díját megelőlegezi annak az ügyfélnek, akinek az egy főre eső havi nettó jövedelme 2019-ben nem haladja meg a 127.710,- Ft-ot.
Ha az ügyfél bűncselekmény áldozata, és ezt a Budapest Főváros Kormányhivatalának áldozatsegítést végző osztálya külön eljárásban megállapította, akkor a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, amennyiben az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a havi nettó 255.434,- Ft-ot.
Az ügyfél és a közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi viszonyait általában 30 napnál nem régebbi okiratokkal (pl. nyugdíj-határozat, munkáltatói kereset-kimutatás, bankszámla-kivonat stb.) kell igazolni.
Hogyan kell igényelni a jogi segítségnyújtást?
Az eljárás megindításához a kérelemnyomtatványt kell kitölteni, majd azt aláírva és a szükséges mellékletekkel kiegészítve eljuttatni a Kormányhivatalhoz. A kérelemnyomtatvány hivatali időben személyesen, egyébként postai úton nyújtható be.
A személyesen történő benyújtás azért előnyösebb, mert nem kell bevárni a Kormányhivatal határozatának véglegessé válását, tehát a támogatás – időveszteség nélkül – azonnal igénybe vehető.
Hol kell benyújtani a támogatás iránti kérelmet?
A jogi segítségnyújtás szolgáltatás 2020. március 01. napját követően a fővárosi és megyei kormányhivataloknál vehető igénybe a kerületi hivatalok helyett.
Továbbá itt: Budapest Főváros Kormányhivatala, Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály
A Kormányhivatal munkaügyi kérdésekben abban az esetben is illetékes, ha az ügyfél munkavégzésének helye igazoltan Budapesten van.
A kérelmek elektronikus úton történő intézésére jelenleg nincs lehetőség.
Ügyintézőink a fenti ügyekben a hét minden munkanapján, telefonon is adnak rövid tájékoztatást.
Vonatkozó jogszabály: 2003. évi LXXX. törvény (röviden: Jstv.)
Forrás és további információ:
https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/jogi-segitsegnyujtas
Rendőrség
A rendőrség feladatkörébe tartoznak a következő tevékenységek:
- általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását és felderítését,
- szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében,
- gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről,
- büntetés-végrehajtási feladatokat lát el,
A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.
A rendőrség a feladatának ellátása során:
- együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel;
- segítséget nyújt – jogszabályban meghatározott esetben – az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához;
- támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.
Forrás: http://www.police.hu/a-rendorsegrol/testulet/altalanosan/a-rendorseg-feladata
Rendelkező törvény: 1994. évi XXXIV. törvény
Panasztétel rendőri intézkedéssel kapcsolatban:
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Online nyomtatványon is lehet panaszt tenni, Ügyfélkapuval vagy anélkül.
Vagy személyes ügyfélfogadásra is lehet időpontot kérni online vagy telefonon.
Ezen kívül a rendőrségnél is lehetőség van panaszt tenni:
http://www.police.hu/ugyintezes/beadvanytetel
Családsegítő Szolgálatok
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújtott szolgáltatás, melynek célja:
- a fent említett helyzethez vezető okok megelőzése,
- a krízishelyzet megszüntetése, valamint
- az életvezetési képesség megőrzése.
A települési önkormányzat köteles biztosítani a családsegítést – mely a szociális alapszolgáltatások egyik formája – ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van.
A jogosultságnak nincs feltétele és térítésmentesen kell biztosítani bárkinek a szolgáltatást, aki a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.
A családsegítés keretében biztosítani kell:
- a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
- az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
- a szociális segítő munkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, (vagyis a teendőket a családon belül erőszak, bántalmazás esetén – NANE)
- a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,
- a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
- a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,
- gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,
- a nagy létszámú intézmények átalakítását követően támogatott lakhatást igénybevevők utánkövetését biztosító esetmenedzseri feladatokat.
Forrás: http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23601
Rendelkező jogszabály: 1993. évi III. törvény
Kapcsolattartási ügyelet
A Kapcsolattartási Ügyelet, mint speciális szolgáltatás a gyermekjóléti alapellátások közé tartozik. A családsegítő központok által működtetett kapcsolatügyeletek biztosítanak ellenőrzött körülmények között, harmadik személy jelenléte mellett lebonyolított kapcsolattartást.
Rendelkező jogszabály: 1997. évi XXXI. törvény [ Gyvt. ]
Gyámhivatal és Gyámhatóság feladatköre
Szociális és Gyámhivatal
A Szociális és Gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok jegyzőinek és a járási gyámhivataloknak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését. A Szociális és Gyámhivatal szakmai irányítója a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter.
A Szociális és Gyámhivatal első, illetve másodfokú hatósági jogkört gyakorol gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint szociális hatósági ügyekben. Ennek keretében első fokon engedélyezi, illetve ellenőrzi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények, hálózatok működését. Másodfokon eljár a települési önkormányzatok jegyzőinek, a járási gyámhivataloknak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint meghatározott esetekben az ideiglenes hatályú elhelyezés tekintetében, illetve a gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.
A hivatal feladatai közé tartozik, hogy ellenőrizze a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét. Tájékoztatást nyújt továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénybevételi feltételeiről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről.
Forrás: https://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek/szocialis-es-gyamhivatal
Rendelkező jogszabály: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
További olvasnivaló: A gyámhivatal mire való?
Gyámhatóság
Fontos tisztázni, hogy a gyámhatóság és a gyámhivatal nem ugyanaz a szerv.
A gyámhatóság feladat- és hatáskörét három jogintézmény gyakorolhatja, ezek a települési jegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, amely a gyámhivatal – a különbség igazán itt érthető meg – illetve gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörökben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal. Vagyis mind a három fentebb nevesített intézménynek vannak gyámhatósággal kapcsolatos feladatai.
A települési jegyző többek között gyámhatósági ügyekben környezettanulmányt készít, megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, illetve ellát egyéb hatáskörébe utalt gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.
A gyámhivatal feladat és hatásköre a jegyzőhöz képest szerteágazóbb. Feladatait több nagyobb területre tudjuk bontani, mely területeken belül számos specifikus feladata van. Ezen nagyobb területek az alábbiak:
- gyermek érdekében ellátandó feladatok,
- pénzbeli és természetbeni támogatással kapcsolatos feladatok,
- gyermek családi jogállásának rendezése érdekében ellátandó feladatok,
- örökbefogadással kapcsolatos feladatok,
- perindítási és perkezdeményezi feladatokat,
- kérheti a bíróságtól az elhunyt személy holtnak nyilvánítását,
- kapcsolattartással, szülői felügyeleti joggal és gyermektartásdíjjal kapcsolatos feladatok,
- gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos feladatok,
- vagyonkezelési feladatok.
A gyermek érdekében ellátandó feladatai közé tartozik például, hogy ideiglenes hatállyal elhelyezi a gyermeket a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, nevelőszülőnél, gyermekotthonban; nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyermekvédelmi gyámot rendel ki neki; megállapítja a szülői felügyeleti jog szünetelését, megszűnését, feléledését; dönt az utógondozás elrendeléséről; dönt a gyermek védelembe vételéről, illetve megelőző pártfogás elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.
A gyámhivatal pénzbeli és természetbeli támogatásokkal kapcsolatos feladatai keretében dönt a gyermektartásdíj megelőlegezéséről, illetve az otthonteremtési támogatás megállapításáról.
A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, megállapítja a gyermek nevét, meghatározott esetekben eseti gyámot rendelhet ki a gyermek részére, megtámadja az apai elismerő nyilatkozatot, ha annak célja a jogszabály megkerülése volt.
Pert indíthat, illetve kedvezményezhet a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, illetve a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása érdekében is.
Kapcsolattartással, szülői felügyeleti joggal, gyermektartással kapcsolatban dönt azokban a kérdésekben, amelyekben a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők nem tudnak megállapodni, hozzájárul a gyermek családba fogadásához, engedélyezi a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötését.
Gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a gyermek számára családbafogadó gyámot, gyermekvédelmi gyámot rendel ki, felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, gondnokot.
Gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (továbbiakban: kormányhivatalok) is számos feladata van. A kormányhivatalok másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak a jegyző és a gyámhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint a területileg illetékes jegyzők és gyámhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését is ellátják. Mindezek mellett ágazati képzéseket, továbbképzéseket szervez, véleményezi a helyi önkormányzatok önkormányzati ellátórendszerének átalakítására vonatkozó javaslatait.
Forrás: https://u-szeged.hu/efop362-00007/minden-szocikk/gyamhatosag
Rendelkező jogszabály: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600331.kor
2020. március 1. napjától bírósági nemperes eljárásban kezdeményezhető a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása
A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását 2020. március 1. napjától a gyámhatóság helyett a bíróság előtt lehet kezdeményezni.
A bírósági hatáskörbe tartozó új, polgári nemperes eljárást a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett személy is megindíthatja a határozatban foglaltak megszegésétől számított 30 napon belül.
A gyámhivatali eljárástól eltérően a bíróság azt vizsgálja, hogy a kérelmezett fél a határozatban foglaltakat felróható módon megszegte-e. Amennyiben ez megállapítható, a bíróság elrendeli a végrehajtást, egyben önkéntes teljesítésre hívja fel a felet.
Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a bíróság a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja a mulasztó féllel szemben: rendőrségi közreműködést kérhet, vagy indítványozhatja a szülői felügyelet megváltoztatását, illetve feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése miatt.
Ügyészség és Jegyző feladatkörei
Az ügyészség hazánkban elsődlegesen büntető ügyekkel foglalkozik, illetve feladata a köz érdekének védelme.
Az ügyészség a vádat képviseli a büntetőügyekben. Bár a legtöbb büntetőügyben a rendőrség – míg néhány esetben az adóhatóság – jár el nyomozó hatóságként, az ügyészség bármely ügyben maga is nyomozhat.
Az ügyészség:
- bírósági, közigazgatási, szabálysértési eljárásokat indíthat,
- orvosolhatja a nem jogszerű közigazgatási, szabálysértési döntéseket.
A gyermek- és ifjúságvédelem területén az ügyész a kiskorúak jogainak érvényesítését, a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. Az ügyészség gyermekvédelmi intézményeket ellenőriz. A szabálysértést elkövető fiatalok ügyében vizsgálja, hogy a hatóságok betartják-e a speciális szabályokat. Szükség szerint intézkedik a jogellenesen külföldre vitt, vagy onnan Magyarországra hozott kiskorúak ügyeiben felmerült panaszokkal kapcsolatban.
Az ügyészség megvizsgálja a szabálysértési ügyekben a megszüntető és az elővezetési határozatok jogszerűségét, elbírálja a panaszokat. Ellenőrzi, hogy a szabálysértésként kezelt cselekmény valójában nem minősül-e bűncselekménynek.
Az ügyészség a megelőző távoltartás elrendelése kapcsán tartott bírósági nemperes eljárásban felléphet.
E-beadványok lehetősége:
http://ugyeszseg.hu/elerhetosegek/e-beadvanyok/
Rendelkező törvény: 2011. évi CLXIII. törvény
Jegyző
A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját, illetve egyéb feladatokat is ellát, például birtokvédelemért is hozzá lehet fordulni.
A polgári jog szabályai alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti. A birtokvédelmi igény érvényesítése érdekében elsősorban a jegyzőhöz, illetve a bírósághoz tudunk fordulni.
A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Az eljárást egy írásbeli kérelemmel kell megindítani a jegyző előtt, aki a helyzet kivizsgálásának eredményeként elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja.
A jegyző az eljárása során, a felek kérelmére jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A jegyző által hozott határozat végrehajtására, annak bírósági megtámadása nincs halasztó hatállyal.
A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
A jegyző előtti eljárás megindítása mellett, amennyiben a birtoksértő helyzet fennállásától számított egy év eltelt, a birtoksértést elszenvedő fél közvetlenül a bírósághoz fordulhat birtokvédelemért és az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését tőle kérheti.
Panasztétel
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt) 18. §-a alapján az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, például:
- közigazgatási szerv,
- helyi önkormányzat,
- nemzetiségi önkormányzat,
- kötelező tagság alapján működő köztestület,
- a Magyar Honvédség,
- rendvédelmi szerv,
- közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében,
- nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve,
- közjegyző,
- törvényszéki végrehajtó,
- önálló bírósági végrehajtó vagy
- közszolgáltatást végző szerv
tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A panasz benyújtásának módja:
A beadvány és a biztos eljárása illetékmentes. Az állampolgárok panaszaikat írásban és szóban személyesen nyújthatják be. A kérelemhez célszerű csatolni az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges iratok másolatát.
Emailben a panasz@ajbh.hu
címen lehet panaszt tenni.
A válaszadás alapvetően hagyományos módon, postai úton történik. Az érdemi intézkedés érdekében fel kell tüntetni az állandó lakcímet, illetve postai levelezési címet a beadványban megadni. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét a biztos nem fedheti fel.
Postai levélben a következő címre lehet küldeni:
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 1387 Budapest Pf. 40.
Személyesen előzetes bejelentkezéssl lehet panaszt tenni a 06-1-798-3686 telefonszámon, vagy a https://www.ajbh.hu/panasz-benyujtasa honlapon elektronikus időpontfoglalás útján.
Segítségkérés külföldön
A NANE Egyesület Segélyvonalát külföldről a +36 1 267 4900 telefonszámon érhetik el.
A WAVE Network (Women Against Violence Europe – Európai Nők Az Erőszak Ellen) által összeállított alábbi táblázat 46 európai országban elérhető országos női segélyvonalakat (kifejezetten a nők, elsősorban a nők elleni erőszak áldozatai számára fenntartott segélyvonalak) tartalmazza. Ha nincsenek ilyen országos segélyvonalak, regionális vagy általános segélyvonalak szerepelnek a listán (ezek az országok *-gal vannak jelölve). A női országos segélyvonalak az erőszakot túlélő nők számára a leglényegesebb szolgáltatások közé tartoznak, ezek az elsők között biztosítanak a nők számára azonnali tanácsadást és információt.
Fontos megjegyezni, hogy az alábbi telefonszámok némelyike nem hívható külföldről, mivel ezek szigorúan belföldi segélyvonalak, csak az országon belül működnek.