
Érintettek támogatása
A fiatalok párkapcsolataiban zajló erőszak nagyon sokszor rejtett marad a felnőttek számára, mivel a fiatalok nem velük, hanem egymással osztják meg a gondjaikat. Ugyanakkor a párkapcsolat nagy része az iskolában zajlik, félig nyilvánosan, ezért tanárként vagy fiatalokkal kapcsolatba kerülő segítőként is észre lehet venni párkapcsolati erőszakra utaló jeleket.
Mik lehetnek erőszakra utaló jelek?
- az érintettnek rendszeresen gyanús eredetű, fizikai sérülése vannak
- az érintett bezárkózik, megváltozott a hangulata, gyakran rosszkedvű
- az érintett partnere birtoklóan és féltékenyen viselkedik, elszigeteli a barátaitól
- olyan párkapcsolat, melyben az egyik fél láthatóan tart a másik reakcióitól, dühétől, igyekszik hozzá mindenben alkalmazkodni
- olyan párkapcsolatot, melyben az egyik fél folyton megpróbálja elhagyni a másikat, de a másik mindig „visszahódítja”
- az érintett egyre rosszabb testi és lelki állapotba kerül a párkapcsolat során
- az érintett túlteljesít, vagy ha látványosan elkezd romlani a teljesítménye
Tovább olvasom Segítőként milyen alapelvek betartása mérvadó, ha felmerül a gyanúja annak, hogy az egyik tanuló érintett? Kockázatfelmérés. A bántalmazó kapcsolatból való kilépés ténylegesen veszélyes lehet. Az érintettet nem szabad a kapcsolatból való kilépésre biztatni kockázatfelmérés nélkül. Sok bántalmazó a szakítás után fokozza az erőszak mértékét, számos gyilkosság is ilyenkor történik, és ez alól a fiatalok kapcsolatai sem kivételek. A témára való nyitottság. A segítő jelezze az érintettnek, hogy szívesen beszélgetne a témáról, de semmiképp ne erőltesse azt. Ossza meg, amit megfigyelt, például ilyen szavakkal: „Az utóbbi időben többször láttam, hogy a barátod fenyegetően viselkedett veled, és ez aggaszt. Ha van kedved szívesen beszélgetek veled a kapcsolatotokról!” Lehetséges, hogy az érintett nem vele akarja ezt megbeszélni. Ehhez joga van. A cél, hogy az érintett azt érezze, később is fordulhat a segítőhöz. Sokszor már az is nagy segítség, ha az érintett tudja, van valaki, aki meg fogja hallgatni és mellette fog állni. Értő figyelem. A segítő az érintettet ne faggassa – főleg miérttel kezdődő kérdéseket ne tegyen fel –, ne adjon neki tanácsokat. Csak figyeljen, hallgasson, legyen jelen. Ne tegyen úgy, mintha ez egy egyszerű helyzet lenne, amire ő tudja a legjobb megoldást. Az érintett szükségletei legyenek a fókuszban. Az érintettet a segítő úgy tudja a legjobban támogatni, ha az ő szükségleteire reagál. A kapcsolat szempontjából is lényeges, hogy az érintett elgondolkodjon azon, hogy mit szeretne, és meg tudja fogalmazni. Erkölcsi állásfoglalások. Ha a segítő az érintett partnerét leszólja, kritizálja, szidja, az rossz érzéseket ébreszthet az érintettben és védekezésre késztetheti őt. A segítő fókuszáljon a bántalmazó viselkedés kritikájára inkább, és tegyen erkölcsi állásfoglalásokat. Pl.: „Senkinek nincs joga megütni egy másik embert.”; „Mindenkinek joga van a biztonsághoz”. Ismeretszerzés. Ha a segítő ismeri a bántalmazás természetrajzát, jobban megérti, min megy át az érintett, miért nehéz kilépnie a kapcsolatból, illetve miért megy vissza újra és újra. Jól informált döntés. A segítő biztassa az érintettet arra, hogy olvasson utána a témának, hogy világosan lássa mi történik vele, és megértse a bántalmazó kapcsolat dinamikáját és reális kimenetelét. Ez segít a következő lépések megtervezésében. Megerősítés. A segítő erősítse meg az érintettet abban, hogy értékes ember, és nem ezt érdemli. A bántalmazó tudatosan rombolja az érintett önbecsülését, ezért nagyon fontos, hogy kapjon megerősítést és biztatást Türelem. A bántalmazó párkapcsolatból kilépni hosszú folyamat eredménye. Segítőként türelmesnek kell lennünk. Kompetencia határok. Még ha a segítő felelős is a vele kapcsolatba kerülő fiatalért, nem egyedül az ő felelőssége és kompetenciája megoldani egy ilyen összetett problémát. Az is sokat jelent, ha az érintett mellé áll. Az érintettel egyeztetve keressen szakszerű segítséget: iskolapszichológust vagy szülőt. Azt tapasztalja, hogy: Mit tehet? Kérjen magának is segítséget: Egy érintettet támogatni kimerítő és nehéz feladat, segítőként is joga és szüksége lehet a támogatásra. Keressen az érintettnek szakszerű segítséget. NANE Egyesület A NANE segítő szolgáltatásai ingyenesek és anonimen, név nélkül igénybe vehetőek. Elérhetőségeiken képzett önkéntesekkel lehet beszélni. Családon belüli erőszak, párkapcsolati és randierőszak, szexuális erőszak, illetve zaklatás áldozatainak nyújtanak segítséget, de az érintettek ismerőseinek, támogatóinak a hívását is várják. A NANE segélyvonala bántalmazott nőknek és gyerekeknek: 06 80 505 101 Online elérhetőségek: Mennyi időn belül fognak nekem válaszolni? Az e-mailes megkeresésekre az egyesület képzett önkéntesei átlagosan egy héten belül válaszolnak. PATENT Egyesület A PATENT Egyesület ingyenes jogi segítséget nyújt nők elleni erőszak áldozatainak. PATENT jogsegélyvonal: 06 70 220 2505 Mikor hívható? Szerdán 16-18 óra között, csütörtökön 10-12 óra között. E-mail: http://patent.org.hu/kapcsolat KÉK VONAL GYERMEKKRÍZIS ALAPÍTVÁNY A Kék Vonalat 24 év alatti fiatalok kereshetik, ha magányosnak, szomorúnak, lehangoltnak érzik magukat és úgy érzik, hogy ezt nincs kivel megbeszélniük. Kék Vonal Lelkisegélyvonal gyerekeknek és fiataloknak: 116 111 (előhívószám és körzetszám nélkül hívható) Online elérhetőségek: Chat: https://kek-vonal.hu/igy-segitunk/chatelj-velunk/ Honlap: https://www.kek-vonal.hu/ OKIT – Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat Az ingyenesen, a nap 24 órájában elérhető szolgálat célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció- és emberkereskedelem áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről. Az OKIT-ot érdemes hívni, ha valaki menekülni kényszerül otthonról és szállásra van szüksége. OKIT Telefonszolgálat: 06 80 20 55 20 Online elérhetőségek: Ökumenikus Segélyszervezet Ingyenes online és személyes tanácsadás nők elleni erőszak áldozatainak és a velük kapcsolatba kerülő szakembereknek. Országos Segélyközpont – segélykérések kezelése telefonon: (+36-1) 289-0056 Online elérhetőségek: Áldozathibáztatás az, amikor valaki az erőszakos cselekmény megtörténtének felelősségét nem kizárólag az elkövetőnek tulajdonítja, hanem az áldozatnak is. Az áldozathibáztatás jelensége a strukturális erőszak áldozatai kapcsán kifejezetten gyakori, tehát azoknál a csoportoknál, melyeknek eleve kevesebb hatalmuk van a társadalomban. Ilyenek a nők, etnikai kisebbségekhez, az alsóbb társadalmi osztályba tartozó emberek vagy a nemzetiségi, vallási és szexuális kisebbségek. Az áldozathibáztató szemlélet az elkövető számára magyarázatot és felmentést keres, és az áldozat felelősségét firtatja az erőszak „kiprovokálásában”. A párkapcsolati erőszak kapcsán elhangzó áldozathibáztató kijelentésekben gyakran megfogalmazódnak a nőkkel szembeni társadalmi elvárások: „Ha a feleség nem főz vacsorát, akkor megérdemli, hogy a férj odacsapjon”. Az áldozathibáztatás logikája a következő: ha az áldozat a felelős azért, hogy erőszakot követtek el ellene, akkor annak nincs következménye az elkövető számára, mert indokolt volt. A társadalomnak sem kell ezzel szemben fellépnie, hiszen egyedül az áldozat felelőssége, hogy megváltozzon és akkor nem fognak ellene erőszakot elkövetni. Az áldozathibáztatás okai a következők: Az áldozathibáztatás hatása: Nem csak egyének, hanem gyakran az intézmények (szociális ellátórendszer, hatóságok, bíróságok, igazságszolgáltatás) is áldozathibáztató módon működnek a társadalomban. Az áldozatok gyakran – érthető módon – bizalmatlanok ezekkel az intézményekkel szemben, mivel az intézményi áldozathibáztatás is romboló hatással van rájuk és sokszor már volt előzetes rossz élményük a különböző intézményekkel. A jelenséget, amikor azok az intézmények, akik az áldozatok védelmét, igazságát lennének hivatottak képviselni, de áldozathibáztatóan, szexistán működnek, intézményi árulásnak nevezzük. Sok ember szenved el igazságtalanságot, a társadalom nem igazságos. A biztonsághoz való jog alapvető emberi jog. Nincs olyan indok, ami elfogadhatóvá tenné a bántalmazást. A bántalmazó kapcsolat alakulása nem az áldozaton múlik. Nem ő irányítja, hogyan bánik vele a bántalmazó. A bántalmazó az esetek nagy részében kizárólag az áldozattal erőszakos, mert tudja, hogy vele következmények nélkül megteheti. Aki nem foglal állást a bántalmazás ellen, az a bántalmazó oldalára áll. Az áldozathibáztató szemléletmód nyilvánul meg a következő kérdésekben: Kevésbé egyértelmű ugyan, de áldozathibáztató szemlélet áll a következő kérdések és feltételezések hátterében is: Kapcsolódó olvasmányok: NANE Egyesület (2015). Miért Marad? Családon belüli és párkapcsolati erőszak. Hogyan segíthetünk? Kézikönyv segítő foglalkozású embereknek. Budapest, NANE Egyesület.Mik lehetnek a jelei annak, hogy egy segítő elérte a kompetenciahatárait?
Hova fordulhatnak az áldozatok?
Mikor hívható? Hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 18-22 óra között, szerdán 12-14 óra között.
Chat-segély
Mikor elérhető? Szerdán 16-18 óra között.
E-mail: segelylevel@nane.hu
Honlap: http://patent.org.hu
Mikor hívható? 24 órában bármikor.
E-mail: https://kek-vonal.hu/igy-segitunk/emil/
Mennyi időn belül fognak nekem válaszolni? Válaszadás 3 napon belül várható.
Mikor elérhető? A chatszoba szerdán és pénteken 17 és 21 óra között van nyitva.
Mikor hívható? 24 órában bármikor.
E-mail: okit@csbo.hu
Honlap: http://bantalmazas.hu/
Mikor hívható? Munkanapokon 10 és 14 óra között.
E-mail: segelykozpont@segelyszervezet.hu
Honlap: https://segelyszervezet.hu/segitseg-a-bantalmazottaknak/Mi az az áldozathibáztatás?
Segítéskor fontos felidézni:
NANE Egyesület (2009). Erő a változáshoz. Hogyan szervezzünk és működtessünk önsegítő csoportokat párkapcsolati erőszak áldozatainak és túlélőinek. Budapest, NANE Egyesület.
NANE Egyesület (2018). Hogyan segítsek? – videó
Patent Egyesület (2019). Az Áldozatvédelmi Irányelv gyakorlati megvalósulása párkapcsolati erőszak áldozatainak tapasztalatai alapján VICATIS kutatási beszámoló: Magyarország. Vicatis: Áldozatközpontú megközelítés az áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztéséért.
Dés, Fanni (2018). Ha szerencséd van, az utcán vernek meg, és nem otthon. Mérce.
Dés, Fanni – Nógrádi W. Noá (2018). A nők elleni erőszak társadalmi probléma – Mindannyiunk felelőssége. Mérce.
Rudas, Éva (2019): Így teszi még kiszolgáltatottabbá az állam a bántalmazott nőket. Mérce.