A párkapcsolati erőszak tanult viselkedés és az alapja a nők elleni erőszakot lehetővé tevő értékrend: a szexizmus. A szexizmus a patriarchátusban a nők elnyomásának mindennapi megtestesülése, alapja az a gondolat, hogy a nők alacsonyabb rendű emberek, mint a férfiak. Szexista szemléletmódot tükröz, ha valaki úgy gondolja, a nők legfőbb feladata az életben a gyerekszülés; a nők nem alkalmasak vezető szerepre; a nők feladata a házimunka; a nők nem tudnak bánni a pénzzel; illetve a nők szexszel tartoznak a férfiaknak.

Az erőszak alkalmazása a másik feletti hatalom megszerzése érdekében döntés kérdése. Mindannyian ugyanabban a szexista társadalomban szocializálódunk, mégsem válik minden férfi bántalmazóvá.

A párkapcsolati erőszak figyelmeztető jele, ha a partner (tipikusan a férfi):

• mereven ragaszkodik a társadalom által előírt férfi/női szerepekhez,
• állandóan leszólja a partnerét, gorombáskodik vele,
• mások előtt megalázza partnerét,
• megpróbálja elhitetni a partnerével, hogy az ostoba, értéktelen vagy őrült,
• nem engedi, hogy a partnere eljárjon otthonról nélküle, és hogy tartsa a kapcsolatot barátaival és rokonaival,
• állandóan féltékenykedik,
• szexuális tárgyként kezeli a partnerét,
• olyan szexuális tevékenységekre próbálja rávenni a partnerét, amihez annak nincsen kedve,
• kiszámíthatatlan, robbanékony,
• összetör vagy tárgyakat dobál „dühében”,
• mindig a partnerét vagy mást hibáztatja a problémáiért,
• bűntudatot kelt a partnerében, ha az nem azt teszi, amit ő mond,
• előző kapcsolatában bántalmazta partnerét.

A párkapcsolati erőszak fajtái:

Szóbeli erőszak:
A bántalmazó lekicsinyli, sértegeti a partnerét, gúnyolódik vele, nevetség tárgyává teszi (például külseje, vallása vagy etnikai hovatartozása miatt), megfenyegeti (például azzal, hogy őt vagy szeretteit megveri, felgyújtja a házat, elviszi a gyerekeket, öngyilkosságot követ el).

Lelki erőszak:
A bántalmazó letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a partnerétől, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből, ugyanakkor az ellenőrzése alatt tartja a partnerét, végletesen féltékenykedik, a másik önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdőjelezi vagy nem veszi figyelembe. Mindenért a partnerét okolja, még a saját erőszakos kitörései miatt is, partnere érzéseit, tapasztalatait kétségbe vonja (a bántalmazás súlyosságát illetően is), nem hajlandó megbeszélni a problémákat, vagy a problémák létét is tagadja. Megfélemlítően viselkedik: tör-zúz, megrongálja partnere értéktárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja partnerét, félelemkeltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet.

Fizikai erőszak:
A bántalmazó partnerét lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel, lőfegyverrel) fenyegeti vagy bántja. A partnere legalapvetőbb jogait megtagadja, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza: nem engedi meg, hogy tőle független magánélete is legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad rájuk pénzt.

Szexuális erőszak
A bántalmazó olyan szexuális tevékenységre veszi rá partnerét, amelyet az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki vagy megalázza; megerőszakolja vagy intim testrészeit megsebesíti, arra kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. Meggátolja, hogy partnere fogamzásgátló módszert alkalmazzon, abortuszra kényszeríti, vagy megakadályozza az abortuszt.

Gazdasági-társadalmi erőszak
A bántalmazó partnerét elszigeteli a társas és gazdasági erőforrásoktól, megakadályozza, hogy dolgozni járjon vagy saját pénze legyen, illetve, ha van, azt elveszi, és saját belátása szerint ad csak belőle. Partnere kiadásait megkérdőjelezi, miközben ő maga szabadon rendelkezik a pénzzel. Elszigeteli partnerét: megszabja, hogy mit csinálhat, és mit nem, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál. Elzárja előle a telefont, elolvassa a levelezését, mindenhová elkíséri, folyamatosan az ellenőrzése alatt tartja otthon, munkahelyen, iskolában stb., átkutatja zsebeit, táskáját.

Online erőszak
A bántalmazó online platformokon, okos eszközök segítségével kontrollálja és ellenőrzi a partnerét, volt partnerét. Szóbeli, lelki és gazdasági-társadalmi erőszakot alkalmaz ellene, zaklatja. A bántalmazó sokszor teljes kontroll alatt tudja tartani az áldozatát a digitális eszközök segítségével (mobiltelefon, számítógép, tablet), egyrészt mivel azon keresztül az áldozat folyamatosan elérhető, másrészt azt is lehet követni, hol tartózkodik, kivel kerül kapcsolatba. Az áldozat sokszor tisztában van azzal, hogy partnere megfigyeli digitális eszközeit, így sokszor az online platformokon is teljesen elszigetelődik, nem tudja tartani a kapcsolatot ismerőseivel.

Az erőszak ciklusa:

Lenore E. Walker pszichológus, aki évekig tanulmányozta a párkapcsolati erőszak folyamatát, alkotta meg az erőszak ciklusának modelljét. Walker szerint a bántalmazó párkapcsolatok körforgás szerű, ciklikus mintázatot követnek.

Az erőszak ciklusa három fázisból tevődik össze. A kapcsolat az úgynevezett mézeshetekkel kezdődik, ilyenkor a bántalmazó partner lehengerlően viselkedik, kedveskedik. Ezután következik a feszültség felgyülemlésének időszaka, amikor az áldozat úgy érzi, semmi nem jó, amit csinál, a partnere mindenbe beleköt, mindennel baja van. Az utolsó fázis az erőszak kitörése, amikor kiugróan erőszakos esemény történik, ami lehet akár szóbeli vagy érzelmi is, nem feltétlenül fizikai. Ezután újra a mézeshetek időszaka következik, amelyre a bocsánatkérés és a változásra tett ígéretek a jellemzőek. Ilyenkor az áldozat úgy érzi, végre visszakapta azt a férfit, akit a kapcsolat elején megismert. Azonban sem a bocsánatkérés, sem a változásra tett ígéretek nem jelentenek valódi megbánást, az erőszak ciklusában a fázisok folyamatosan követni fogják egymást.

Ahogy az évek során az áldozat egyre kiszolgáltatottabbá válik a bántalmazónak, úgy tűnik el fokozatosan a mézeshetek fázisa az erőszak ciklusából. Egy idő után a bántalmazó úgy érzi, nincs szükség rá, hogy a mézeshetek időszakkal az áldozatát a párkapcsolatban tartsa, mert az már annyira kiszolgáltatott neki (anyagilag, érzelmileg és egzisztenciálisan), hogy úgysem képes elhagyni őt.

Magyar statisztikák a párkapcsolati erőszakról

A párkapcsolati erőszakról gyakran az a vélekedés, hogy elszigetelt jelenség, kevés nő él bántalmazó párkapcsolatban. Azonban ez egy tévhit. Az Európai Alapjogi Ügynökség 2014-ben készült reprezentatív felméréséből a következő adatokat tudhatjuk a magyarországi előfordulással kapcsolatban:

15 éves kora felett:

• A nők 20%-a tapasztalt a partnere részéről testi erőszakot (azaz minden ötödik nő kerül élete során olyan párkapcsolatba, ahogy fizikai erőszak is éri)
• A nők 49%-a tapasztalt a partnere részéről lelki vagy szóbeli erőszakot.
• A nők 9%-át érte szexuális erőszak. A nők 7% esetében volt az elkövető a válaszadó partnere volt.

15 éves kora előtt:

• A nők 5%-a élt át erőszakot felnőtt elkövető részéről.
• A nők 27%-a élt át fizikai, szexuális vagy lelki erőszakot.

Az erőszak hatásai és a trauma

Sokféle esemény lehet traumatizáló hatással az egyénre: például, baleset, természeti katasztrófa és az ember okozta erőszak. Ezek az események meghaladják az egyén mindennapi alkalmazkodóképességét, mivel váratlan, sokkoló és irányíthatatlan történések, amelyek súlyos sérüléssel, életveszéllyel fenyegetik az áldozatot, vagy egy hozzá közel álló személyt. A traumatikus esemény lehet egyszeri vagy sorozatos, melynek során az áldozat tehetetlennek érzi magát és retteg, illetve nyugtalanságot és zavarodottságot él át.

A nők ellen legtöbbször valamilyen közeli személy (partner, barát, rokon családtag) követ el erőszakot, ami fokozottan traumatizáló hatással van áldozatokra, és gyakran a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) kialakulásához vezet. A PTSD egy abnormális ingerre adott normális emberi reakció. Akkor beszélünk PTSD-ről, amikor a tünetek a traumát kiváltó esemény után négy héttel is fennállnak

A PTSD tünetei

Az traumára való emlékezés elkerülésére irányuló tünetek:

• a traumával összefüggő helyek, emberek, gondolatok, tevékenységek, érzések, stb. kerülése
• a traumára való visszaemlékezés képtelensége
• beszűkülés

A betolakodó tünetek:

• emlékbetörések (Kényszerű, ismétlődő, szenvedést okozó visszaemlékezés a traumatikus eseményre vagy az akkor kiváltott érzésekre. Ezek olyan élénken jelentkeznek, mintha az áldozat újraélné a történteket.)
• rémálmok

Affektív tünetek:

• érzékelés eltompulása, időérzék megváltozása, érzelmi eltávolodás, passzivitás
• észrevehetően csökkent érdeklődés vagy részvétel fontos tevékenységekben.
• depresszió, negatív hangulat

Fokozott készenléti állapot:

• elalvási / alvási zavarok
• ingerlékenység
• koncentrálási nehézségek
• fokozott éberség

A trauma hatására az áldozatban megkérdőjeleződik addig felépített világ- és énképe, mivel az erőszakesemény nem beépíthető a tapasztalataiba.

Párkapcsolati, családon belüli erőszak esetében jellemzően sorozatos, és bizalmi személy által elkövetett erőszakeseményekről beszélünk. Ez nagyon traumatizáló. Egy ilyen  tapasztalan után az áldozatoknak hosszú és kemény munkába kerül újjáépíteni az énképet, újra bízni másokban és önmagukban.

Ahhoz, hogy ez a folyamat megtörténjen, elengedhetetlen a nők elleni erőszak okozta traumában jártas szakember segítsége, és olyan támogató környezet, amely elismeri az erőszak súlyosságát és a trauma jogosságát.

Sajnos ezt a támogatást sok nők elleni erőszakot elszenvedett áldozat általában nem kapja meg Magyarországon. A környezet, a hatóságok, a szociális intézményekben dolgozó segítők gyakran megkérdőjelezik az erőszak megtörténtét, relativizálják azt, illetve az áldozat hibájának tartják. Ez gyakran újratraumatizálja az áldozatokat, és ellehetetleníti vagy lelassítja a traumafeldolgozás folyamatát. 

További olvasmányok:

NANE Egyesület (2015). Miért Marad? Családon belüli és párkapcsolati erőszak. Hogyan segíthetünk?, Budapest, NANE Egyesület
Herman J. (2011). Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Budapest, Háttér kiadó.
Patent Egyesület (2019). Az Áldozatvédelmi Irányelv gyakorlati megvalósulása párkapcsolati erőszak áldozatainak tapasztalatai alapján VICATIS kutatási beszámoló: Magyarország. Budapest, Patent Egyesület. Online elérhető:
Patent Egyesület – NANE Egyesület (2009). Rendszerbe zárva. Hogyan kezeli az igazságügyi rendszer a nők és gyerekek elleni férfierőszak jelenségét ma Magyarországon?, Budapest, Patent Egyesület.
Bancroft, L. (2015). Mi jár a bántalmazó fejében? Az erőszakos és uralkodni vágyó férfi. Budapest, Háttér Kiadó – NANE Egyesület.
Evans, P. (2012): Szavakkal verve – Szóbeli erőszak párkapcsolatokban. Budapest, Háttér Kiadó.