Mi az a szexuális zaklatás?
A szexuális zaklatás nem kívánt, szexualizált tartalmú viselkedést jelent, amely két kategóriára osztható: testi és lelki zaklatásra.
Testi zaklatás az, amikor az elkövető fizikai kontaktusba akar kerülni az áldozatával. Leggyakoribb megnyilvánulása a tapogatás, a véletlennek tűnő, nem kívánt érintés, amely az áldozat különböző – nem feltétlenül az intim – testrészeire irányul. Idetartozik a simogatás, a viccelődésnek vagy kedveskedésnek álcázott érintés is.
A lelki zaklatás esetében nincsen közvetlen testi érintkezés a zaklató és az áldozat között: a zaklatás szóban vagy non-verbális formában nyilvánul meg élőben, telefonon vagy online felületeken. Idetartoznak például a szexuális felhangú viccek, a megjegyzések az áldozat öltözködésére, a célozgatások a magánéletére és a szexuális preferenciáira, az elhúzódó bámulás, illetve a sztereotip kijelentések („Biztos azért vetted fel ezt a szűk ruhát, mert fel akarod kelteni a férfiak figyelmét”). A pornó vagy a saját meztelen test mutogatása is szexuális zaklatásnak számít.
Tovább olvasom
A szexuális zaklatás hatásai
A fent említett viselkedésformák a zaklatás áldozatában undort keltenek, kínosan érintik, és sok esetben tehetetlennek érzi magát a zaklatással szemben. Különösen dühítő és elkeserítő az áldozat számára, ha a környezete viccesnek tartja a zaklatást vagy bagatellizálja az általa megélteket.
A zaklatás hosszú távon pszichoszomatikus tüneteket okoz az áldozatnak. Ilyen például az alvászavar, az étvágytalanság, az állandósult rossz hangulat, a tartós szorongás és a szexuális problémák.
| |
Lelki szexuális zaklatás |
Testi szexuális zaklatás |
Szexuális erőszak |
| Az elkövető hozzáállása
|
szórakozik; neveletlen; „udvarolni” próbál; nem érdekli, hogy a másik mit szeretne |
nyomul; erőszakos; nem veszi figyelembe a nemleges választ; nem érdekli, hogy a másik mit szeretne |
fizikailag agresszív; fizikailag erőszakos; nem érdekli, hogy a másik mit szeretne |
| Az elkövető cselekedetei |
rosszindulatú viccelődés; célozgatás; vulgáris kifejezések és mozdulatok; pornográfia mutogatása; intim testrészek mutogatása |
rejtett érintések; tapogatás; simogatás; viccesnek; kedvesnek álcázott érintés nem feltétlenül intim testrészeken (váll, kar, derék megfogása) |
erőszak vagy annak kísérlete; verés; bántalmazás; fenyegetés
|
| Az áldozatra gyakorolt hatás |
bosszúság; elkeseredés; undor; düh; elkerülő viselkedés; tehetetlenségérzet |
undor; stressz; erős negatív érzelmek; düh; elkerülő viselkedés; tehetetlenségérzet |
trauma; sokk; depresszió; PTSD; komplex-PTSD |
A lelki szexuális zaklatás mögött ugyanaz az elkövetői szemlélet áll, mint a szexuális erőszak mögött, ugyanakkor az utóbbi hatása összehasonlíthatatlanul súlyosabb. Ezért fontos, hogy tanúként semmiképp ne bátorítsuk az elkövetőket azzal, hogy a zaklató magatartást viccesnek találjuk, vagy bagatellizáljuk a zaklatás áldozatának tapasztalatait.
A zaklatásnak nemcsak lelki következményei vannak, az érintettnek a tágabb élettereit is befolyásolják annak következményei. Például a munkahelyi zaklatás hatással lehet a teljesítményére, az elkövető szándékosan is gátolhatja az érintett feljebb jutását, illetve az érintett annak hatására felmondhat. Ezekből fakadóan a munkahelyi zaklatás az érintett gazdasági helyzetére is súlyosan kihat.
A szexuális zaklatás társadalmi kontextusa
A társadalom patriarchális berendezkedése (lásd: A társadalom és a nemi szerepek témakör) a szexuális zaklatásnak éppúgy teret ad, mint a nők elleni erőszak más formáinak.
A társadalmi elvárások szerint egy nőnek szépnek, csinosnak és vonzónak kell lennie, és ha ezeknek az elvárásoknak nem tud megfelelni, akkor nem teljes értékű nő. A szépségverseny intézményének létezése jól illusztrálja ezt: nőket jutalmaz azért, hogy egymással versengjenek, ki felel meg jobban az uralkodó szépségideálnak.
A patriarchális gondolkodás a nők külsejét helyezi az emberek megítélésének középpontjába, a férfitekintet szempontjából határozza meg a nők értékét. Ezt nevezzük tárgyiasításnak. A nők ábrázolása a tömegesen elérhető társadalmi termékekben – mint például a reklámok, az újságok, a plakátok és a filmek – a férfitekintet nézőpontjából történik. A nők ezekben a médiumokban mindig a férfi vizuális élvezetének a tárgyai. Ez igaz a nagyobb hatalommal rendelkező nők esetében is, hiszen a női politikusok kapcsán rendszeres téma a kinézetük, míg férfi politikusok esetén ez elvétve kerül szóba.
A nőket tárgyiasító szemlélet létrehoz és fenntart egy olyan társadalmi szemléletmódot, mely szerint a férfiaknak joguk van a nők testét saját élvezetük tárgyának tekinteni és megítélni. Ezt a szemléletmódot fejezi ki viselkedésével a szexuálisan zaklató férfi.
Kapcsolódó olvasmányok:
Dés, Fanni (2017). A szex nem alapjog. Kettős Mérce.
Dés, Fanni (2018). A szex újraelosztása = a nők újraelosztása. Mérce.
Horváth, Éva (2014). A testedről meg ne merj feledkezni! Saját szoba.
Kardos, Bogáta – Sudár Orsolya (2019) Kapcsolódj be! Felvilágosítás az egyenlőségen alapuló kapcsolatért. Tanári kézikönyv. Budapest, Patent Egyesület.
Kovács, Emma (2018) Te is ismersz nemi erőszak elkövetőt. Mérce.
NANE Egyesület (2016). Szexuális erőszak. Információk áldozatoknak, túlélőknek és segítőiknek. Budapest, Keret Koalíció a szexuális erőszak ellen.
Nógrádi W., Noá (2018). Így függ össze a „dugnálak”! a nemi erőszakkal. Mérce.
Virágh, Enikő (2019). Nemi erőszak sztereotípiák és a média. Mérce.
