A patriarchális társadalom a férfiak valóságát helyezi a középpontba, a férfiak szükségleteire reagál, a nők valóságát, igényeit, szükségleteit eltüntetve. A nők és a férfiak eltérő helyzete a társadalmi hierarchiában eltérő mindennapi tapasztalatokkal jár.
A patriarchátusban a nők elleni erőszak a nők elnyomásának egyik eszköze. A nők elleni erőszaknak több alkategóriája létezik – például a szexuális erőszak, a gyermekkori szexuális visszaélés, a párkapcsolati erőszak –, melyek a világ különböző régióiban, különböző formában vannak jelen. A patriarchátus működésének része, hogy ezeknek a bűncselekményeknek nincs vagy nagyon kis mértékű következménye van. Ezzel a társadalom nem ismeri el, hogy a nők ellen elkövetett erőszak ugyanolyan mértékben büntetendő, mint a férfiak ellen elkövetett erőszak. Ennek egyik oka, hogy a nők ellen az erőszakot jellemzően otthon, a magánszférában követik el, amit a társadalmi intézmények sokszor relativizálnak és nem kezelik olyan súllyal, mintha az köztéren történt volna. A másik oka a társadalmi intézmények szexista szemléletmódja, melynek köszönhetően sokszor úgy keretezik a nők ellen elkövetett erőszakot, mintha azt az áldozat provokálta volna, vagy mintha az a párkapcsolatok természetes része lenne.
Mi a nemi szocializáció?
A szocializáció egy olyan összetett folyamat, mely során az emberek megtanulják a társadalom értékeit, elvárásait és szabályait. A szocializáció folyamata során formálódik, milyen módon lehet valaki a társadalom értékes és értékelt tagjai, hogyan kell élnie, viselkednie és kinéznie.
A férfiak és a nők a társadalmi nemi szerepeket a szocializáció során tanulják meg. A fiúkat és a lányokat már kisbaba kortól megkülönböztetik nemük szerint. Ez alapján vásárolnak nekik termékeket: a fiúknak kék, a lányoknak rózsaszín ruhát; a fiúknak játékautót, focilabdát, kardot, míg a lányoknak babaházat, játékkonyhát. A nemi szocializációt a társadalom minden intézménye – a család, az iskola és a média is – folyamatosan közvetíti és tanítja. Mivel az emberek a nemi szerepeket az elsődleges szocializáció során sajátítják el, sokszor teljesen természetesnek veszik. Nem kérdőjelezik meg, hogy az, amit ők maguk vagy mások tesznek, mennyire kötődik a társadalmi szerepelvárásokhoz. Pedig a nemi szocializációnak jelentős szerepe van a nők és a férfiak közötti strukturális egyenlőtlenségek megteremtésében.
Mik azok a nemi szerepek?
A patriarchális társadalom intézményei az egyénhez nemétől függően, születésétől kezdve különböző tulajdonságokat és szerepelvárásokat társítanak. Ezeket a szerepelvárásokat hívják társadalmi nemi szerepeknek. Ezek egyrészt kiszolgálják a patriarchátus működését, másrészt megteremtik a nők alárendelt szerepét a társadalomban. Például a nőkhöz olyan tulajdonságokat társítanak, melyek a gondoskodáshoz és az alárendelődéshez szükségesek, míg a férfiakhoz olyanokat, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy ők keressék a pénzt a háztartásban vagy „védelmezzék” a nőket. A nőknek szépnek, gondoskodónak, kedvesnek, szerénynek kell lenni a társadalom elvárásai szerint, a férfiaknak erősnek, határozottnak és céltudatosnak. Ha a nők és a férfiak nem felelnek meg ezeknek a nemi szerepeknek, akkor sokszor büntetést kapnak érte.
Amellett, hogy a nemi szerepek kiszolgálják a fennálló társadalmi rendet és megteremtik a nők elnyomását, sokszor az egyén számára is kínzóak, ha úgy érzi, nem tud megfelelni nekik, és ezért kívülálló marad.
Kapcsolódó olvasmányok:
Marion Young, Iris (2019 [1990]). Az elnyomás öt arca. Társadalmi egyenlőtlenségek segédanyag a Közélet Iskolája képzéseihez. Budapest, Közélet Iskolája.
Fordulat 24 (2018). Társadalmi reprodukció. Gondoskodás, szeretet, szex és házimunka a kapitalizmusban. Budapest, Fordulat.
NANE Egyesület (2015): Miért marad? Családon belüli és párkapcsolati erőszak. Hogyan segíthetünk? Budapest, NANE Egyesület.
Herman, Judith (2011 [1990]). Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Budapest, Háttér kiadó.
Nográdi W., Noá (2016). Genderőrület gyorstalpaló 1. – Gender, szexizmus, patriarchátus. Mérce.
Csányi, Gergely (2017). Az egyenlőtlenség pszichológiája – Mi is az a szocializáció? Új Egyenlőség.
Dés, Fanni (2017). Aki szeret az nem gyilkol meg. Mérce.
Dés, Fanni (2020). Miért öl meg ennyi nőt a partnere? Mérce.
