Helpline

NANE segélyvonal

Nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek

+36 80 505 101

 

Hétfő, kedd, csütörtök és péntek 18-22 óra és szerda 12-14 óra között

A kommunikációs stílusok kritikai vizsgálata

A gyakorlat célja

Az alárendelődő, agresszív, asszertív és passzív agresszív (manipulatív) kommunikációs stílusok előnyeinek és hátrányainak vizsgálata és a kommunikációs tudatosság növelése

Ajánlott célcsoport

  • 14+ korosztály, lányok és fiúk

Időtartam

  • 20 perc

Eszközök, igények

  • tábla / flipchart papír

A facilitátorok röviden magyarázzák el a résztvevőknek, hogy mi jellemző a különböző kommunikációs stílusokra egy példán keresztül:

“Egy jó ismerősöd arra kér, hogy oszd meg vele az ebédedet, mert neki nincs, otthon felejtette, és nincs pénze sem. Neked is szükséged van az ebédre, nem szívesen adnád neki oda.

Az alárendelődő stílusnál a másik igényeit helyezed előtérbe. A példában szereplő helyzetben ilyenkor átadod neki az ebédet, és a saját étkezésedet valahogy máshogy oldod meg.

Az asszertív stílusnál a magad igényeit helyezed előtérbe, de közben tiszteletben tartod a másikat, figyelsz rá, hogy ne bántsd meg. A példában szereplő helyzetben ilyenkor megmondhatod neki, hogy sajnálod, de neked is szükséged van az ebédedre, ezért nem szívesen adnád oda. Esetleg felajánlhatod, hogy adsz kölcsön pénzt neki, hogy tudjon venni magának valamit.

Az agresszív stílusnál is a magad igényeit helyezed előtérbe, de közben nem figyelsz arra, hogy a másikat ne bántsd meg, vagy kifejezetten bántó szándékod is lehet irányában. A példahelyzetben rosszindulatú megjegyzéseket teszel arra, hogy hogyan lehet ennyire ostoba, hogy otthon hagyta az ebédjét, vagy hogy hogyan képzelte, hogy te majd odaadod neki.

A passzív agresszív/manipulatív stílusnál a saját igényeidet próbálod képviselni, de nem nyílt, hanem rejtett módon, ezért a másiknak nehéz lehet dekódolni, hogy valójában mit gondolsz, mit szeretnél. Például azt mondod, hogy nagyon rossz lett az étel, ezért jobban jár a másik, ha nem kéri. Vagy azt hazudod, hogy igazából már meg is romlott, és titokban eszed meg. Esetleg megígéred, hogy szívesen adsz belőle, de mielőtt ez megtörténhetne, “véletlenül” befalod az egészet.”

Elméletben az asszertív kommunikációs stílus a legjobb, de valójában nem minden helyzetben működik, és vannak olyan, helyzetek, hogy célravezetőbb egy másik kommunikációs stílus használata. A manipulatív stílusnak rossz híre van, ugyanakkor fontos tudni, hogy sokszor a hatalommal nem rendelkező embereknek ez az egyetlen módja a saját igényeik valamifajta képviseletének, mivel nyílt kéréseikre, kommunikációjukra rosszul reagál az elnyomó környezet.  

A facilitátorok készítsenek egy táblázatot a táblára az alábbi módon.

Először győződjenek meg róla, hogy mindenki érti a kommunikációs stílusok közötti különbséget. Majd a résztvevők alkossanak 4 (vagy több) csoportot, és minden csoport kapjon 4 szempontot (ezek lehetnek az egy sorban szereplők, pl az alárendelődő stílus előnyei és hátrányai vagy az egy oszlopban szereplők, pl. melyek az egyes stílusok rövid távú előnyei).
A csoportok kapjanak erre legalább 15 percet.

Az ötleteket aztán osszák meg a nagy csoportban is. Érdemes felhívni a résztvevők figyelmét, hogy gondoljanak a személyes és a többiekre, a közösségre gyakorolt előnyökre és hátrányokra is. 

Kérdések a feldolgozáshoz:

Milyen végkövetkeztetést vonnátok le a gyakorlatból?
Mennyire világosak ezek a stílusok, a stílusok közti különbségek?
Hogyan lehet növelni a kommunikációval kapcsolatos tudatosságot?

 

1447 Budapest, Pf. 502.
info@nane.hu

A honlap a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával készült.