Helpline

NANE segélyvonal

Nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek

+36 80 505 101

 

Hétfő, kedd, csütörtök és péntek 18-22 óra és szerda 12-14 óra között

A gyakorlat célja

Az erőszakmentes kommunikáció modelljének megismerése, gyakorlása

Ajánlott célcsoport

  • 14+ korosztály, lányok és fiúk

Időtartam

  • 30 perc

Eszközök, igények

  • tábla / flipchart

A facilitátorok ismertessék az erőszakmentes kommunikáció fogalmát, elemeit.  Írják is fel a táblára ezeket, és a résztvevők gyűjtsenek közösen példákat.

Ez a fajta kommunikáció a szeretetkapcsolatokban a leghasznosabb: azokkal az emberekkel, akiket érdekli, a másik hogy van, hogyan érinti egy adott dolog. Vannak helyzetek, amikor nem indokolt így kommunikálni, pl. a konyhás nénivel vagy a buszvezetővel, és vannak helyzetek, amikor kifejezetten veszélyes is lehet, ha az ember kiadja magát.

Az erőszakmentes kommunikáció elemei:

Megfigyelés:
Az aktuális helyzet lehető legobjektívebb leírása. (Ki mit csinált/mi történt pontosan?)

Kerüljék az általánosító kijelentéseket, hogy “te mindig…”, “te soha…”.
Pl.: “Múltkor megígérted, hogy eljössz velem fagyizni, de aztán az utolsó pillanatban lemondtad, mert az új barátnőd bejelentkezett. Emiatt feleslegesen jöttem be a belvárosba.”

Hatás:
Érzés Milyen érzést keltett ez bennem? Az érzések jellemzően egy szóval kifejezhetőek. Saját magukra koncentráljanak, a saját érzéseikre, használjanak énközléseket!
Pl. szomorú/elkeseredett/dühös/értetlen lettem, féltem, megkönnyebbültem, örültem, elhagyanyagoltnak éreztem magam.

Gondolat – Milyen gondolatokat keltett ez bennem? A gondolatok jellemzően bonyolultabban fejezhetőek csak ki az érzésekhez képest. Itt is figyeljenek rá, hogy magukról beszéljenek, énközléseket használjanak, azt fejezze ki a közlésük, hogy “ez az én gondolatom, nem egy ítélet rólad”.
Pl: Arra gondoltam, hogy az új barátnőd mellett talán már nem is lesz időd rám a jövőben.” 

Amikor a hatásról beszélnek, nyugodtan használhatják érzések és gondolatok kombinációját is: “Rosszul esett, mert nagyon vártam, hogy elmondhassam a legújabb fejleményeket Anitával kapcsolatban.” 

Szükséglet:
Mire lenne szükségem, hogy az érzéseim/gondolataim megváltozzanak? Kezdjék a mondatot így: “Arra lenne szükségem…” és fejezzék be, azzal, amit odaillőnek találnak.

Pl.: “Arra van szükségem, hogy tudjam, még mindig fontos vagyok neked, mint barát.” A megfogalmazott szükséglet lehet független is attól a személytől, akivel beszélnek: “Arra van szükségem, hogy a barátaimmal megbeszélt időpontok kölcsönösen fontosak legyenek mindkettőnknek.”

Kérés:
Mit kérek tőled? A kérés lehetőleg legyen konkrét és teljesíthető. Ne kérjenek olyasmit, amit lehetetlen vagy nagyon nehéz megadni, szintén kerüljék a mindig és soha szavakat. (pl. soha többet ne mondd le a találkozónkat.)
Pl.: “Kérlek, ne kezeld másodlagosnak a velem való találkozót.”

Miután résztvevők megértették az erőszakmentes kommunikáció elemeit, 3 fős csoportokban gyakoroljanak a következőképp.

Egy ember gyakorolja a megfogalmazást, egy másik ember fogadja ezt, a harmadik ember a megfigyelő szerepében lesz. Utána csere. Mindenki lesz mindegyik szerepben. Aki a gyakorló szerepében van, az határozza meg, hogy mit szeretne gyakorolni. Röviden ismertesse a helyzetet a többiekkel. Aki hallgatja a megfogalmazást, annak nem kell reagálnia, a feladata annyi, hogy meghallgassa a másikat. A gyakorló többször is próbálkozhat a megfogalmazással, több mindent kipróbálhat. A megfigyelő feladata, hogy visszajelzést adjon. Legyen körülbelül 10-15 percet a gyakorlásra.

Amíg a kis csoportok dolgoznak, a facilitátorok járjanak körbe, és hallgassanak bele a csoportok munkájába, legyenek elérhetőek számukra, ha esetleg kérdéseik lennének. Emiatt jobb, ha 2 facilitátor vezeti a gyakorlatot. 

A végén nagy csoportban beszéljenek közösen a tapasztalataikról, és legyen lehetőség arra, hogy aki szeretné, az bemutasson egy-egy jól sikerült mondatot. 

Kérdések a feldolgozáshoz:

Mennyire volt nehéz/könnyű így kommunikálni?
Mennyire éreztétek furcsának?
Mit figyeltetek meg?
Mennyire tudjátok elképzelni, hogy használjátok ezt a kommunikációt?
Milyen konkrét helyzetekben jó, és mikor nem használható, vagy nem ajánlott ez a fajta kommunikáció? 

1447 Budapest, Pf. 502.
info@nane.hu

A honlap a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával készült.