A gyakorlat célja
Annak tudatosítása, mi minősül tiszteletteli, és mi minősül tiszteletlen viselkedésnek egy párkapcsolatban
Ajánlott célcsoport
- 12+ korosztály, lányok és fiúk
Időtartam
- 15 perc
Eszközök, igények
- “Párkapcsolat-barométer” állítások
- Projektor, laptop
- elég tér a mozgáshoz
A feladat során rövid példák fognak elhangzani, ha van rá lehetőség, kivetítve megjelenni.
A résztvevőknek el kell dönteniük, hogy a példában szereplő tiszteletteli kapcsolat lehet-e vagy sem.
A facilitátorok kérje meg a résztvevőket, hogy a terem közepén képzeljenek el egy egyenest, amelynek egyik végpontja azt jelenti:„Azt gondolom, ez egy kölcsönös tiszteleten alapuló párkapcsolat“. A másik: „Azt gondolom, hogy ez a kapcsolat egész biztosan nem a kölcsönös tiszteleten alapul“. A közepe pedig: „Nem tudom eldönteni, vajon a kölcsönös tiszteleten alapul-e ez a kapcsolat“.
A résztvevők attól függően, hogy mit gondolnak egy-egy elhangzott példáról, döntsék el, melyik oldalra állnak. Miután mindenki elfoglalta a helyét, néhányan osszák meg, hogy miért álltak az adott pontra.
A facilitátorok hívják fel a figyelmet arra, hogy ezen a foglalkozáson nincsenek jó vagy rossz válaszok – az a lényeg, hogy alakítsák ki a saját véleményüket, és megosszák egymással, mit gondolnak a párkapcsolatokról.
Egy alkalommal három-öt példát érdemes kiválasztani, melyek között jó, ha van tiszteletteli és a problémás párkapcsolatokra is példa.
Példák:
Emese és Tomi 16 évesek. Az iskolából ismerik egymást, és négy hónapja járnak. Emesének olyan hobbija van, ami sok idejét leköti: egy zenekarban énekel, és szeretne részt venni az X-Faktor válogatásán. Tomi ennek egyáltalán nem örül: ő több időt akar együtt tölteni, ráadásul bénának tartja az X-Fakort. Emiatt néha vitatkoznak Emesével, de aztán leülnek megbeszélni és Emese elmondja Tominak, milyen sokat jelent neki a zenekar és az éneklés. Tomi végül elfogadja, hogy Emesének fontos a hobbija. Úgy dönt, ő is több időt fog a saját dolgaira fordítani.
A résztvevők nagy része tiszteletteli párkapcsolatnak szokta megítélni Emese és Tomi viszonyát, mindazonáltal teret kell adni a kritikusabb véleményeknek is, melyek tovább árnyalhatják a kölcsönös tisztelet fogalmát azzal, hogy rámutatnak: nem jó, ha a kompromisszumok olyan egyoldalúak, mint ebben a példában.
Móni és Dani 16 és 17 évesek, és néhány hónapja járnak. Mióta együtt vannak, Móni nem sokat találkozik a barátnőivel, mert tudja, hogy Dani nem örülne neki. Egyik este, mikor Dani elmegy a haverjaival bulizni, Mónihoz átjön egy barátnője, és megpróbálja rávenni: menjenek el ők is egy szülinapi buliba. Móni beadja a derekát, és nagyon jól érzi magát a szülinapon. Dani másnap megtudja, mi történt, és rákérdez Móninál. Veszekedni kezdenek, Dani egyre dühösebb lesz, és végül a szekrénynek löki a lányt.
Móniék kapcsolata egyértelmű példája a fizikai erőszakig fajuló irányításnak és megfélemlítésnek.
Jani és Nóri még csak néhány hete vannak együtt. Mindketten 15 évesek. Nóri nagyon kíváncsi természet, ráadásul teljesen bele van zúgva Janiba, ezért mindent tudni akar a fiúról. Egyik nap, mikor Jani kimegy egy percre a szobából, Nóri fogja a fiú telefonját, és beleolvas az üzeneteibe.
A résztvevők véleménye rendkívül változatosan oszlik meg ebben a kérdésben. Vannak, akik a másik bizalmával való visszaélésnek tartják, amit Nóri csinált, és vannak, akik semmi kivetnivalót nem találnak benne. Sok fiatal nem gondol rá, hogy a levéltitok az online térben vagy telefonon küldött üzenetekre is vonatkozik.
Vera és Gábor már hosszú ideje együtt vannak. Mindketten a húszas éveik elején járnak, és nemrég közös lakásba költöztek. Mindketten sokat dolgoznak, és csak este érnek haza a munkából. Vera rengeteg energiát fektet abba, hogy rend és tisztaság legyen a lakásban, Gábor viszont nem takarít, és gyakran szanaszét hagyja a holmiját. Mikor Vera egyik este szóvá teszi a dolgot, úgy összevesznek, hogy utána nem is beszélnek egymással. Másnap, mire Vera hazaér, azt látja, hogy Gábor kitakarította a lakást, és virágot tett az asztalra.
Veráék kapcsolata magán hordozza a kölcsönös tiszteleten alapuló párkapcsolatok bizonyos jegyeit, ugyanakkor a történet a nemkívánatos konfliktuskezelő módokra és a hagyományos nemi szerepeken alapuló egyenlőtlen munkamegosztásra is jó példa.
Andris és Réka egy éve vannak együtt. Réka beleszeret egy másik fiúba, és ezért szakít Andrissal, Andris viszont még mindig nagyon erősen kötődik Réka, és képtelen elhinni, hogy szakítottak. Szerelmes üzenetekkel és kommentekkel bombázza a lányt, és úgy viselkedik, mintha még mindig együtt lennének. Mikor látja, hogy nem tud hatni a Rékára, azt írja neki: „Ha nem maradsz velem, megölöm magam.“
A kételkedés a másik szándékaiban, a zaklatás és az öngyilkossággal való fenyegetőzés olyan viselkedések, melyeknek nincs helye egy kölcsönös tiszteleten alapuló párkapcsolatban. Az ilyen helyzetek megoldásához gyakran külső segítségre van szükség. Fontos tudni, hogy a szakítás idején különösen megnő az erőszakkitörés veszélye.
Szabi és Timi még csak rövid ideje vannak együtt. Timi nem szakította meg a kapcsolatot volt fiújával, ezért Szabi nagyon féltékeny, és azt akarja, hogy azok ketten ne találkozzanak többet. Mikor Timi egyik nap bemegy barátnőivel a városba, véletlenül összefut a volt barátjával, és beszélget vele egy keveset. Szabi egyik barátja végignézi a jelenetet, és másnap elmeséli a fiúnak, mi történt. Szabi nagyon mérges lesz, és lekurvázza Timit.
A másik sértegetése és a féltékenykedés azok a problémás viselkedések, melyek a leggyakrabban fordulnak elő egy bántalmazó párkapcsolatban.
Andris fél, mert volt barátja, Zoli, ilyen és ehhez hasonló fenyegető emaileket küldözget neki: „Még megbánod, hogy kidobtál!“ Zoli naponta többször is leellenőrzi Andris adatlapját a közösségi oldalakon, hogy lássa, ki mit kommentel a posztjaihoz és képeihez. Amikor Andris hetekig nem válaszol neki, azzal fenyegeti meg, hogy elmondja a fiú szüleinek, hogy meleg és együtt jártak.
A volt barát/nő megfenyegetése a kölcsönös tisztelet hiányáról árulkodik. Az Internet segítségével manapság már gyerekjáték információt gyűjteni a másikról és kémkedni utána. Fontos tudni, hogy a párkapcsolati erőszak különböző formái az azonos neműek kapcsolataiban is ugyanúgy megjelenhetnek, illetve előfordulhatnak olyan speciális nyomásgyakorlási formák is, mint a kényszerített előbújás.
Ági és Gyuri 14 évesek, és egy hete vannak együtt. Ági aranyos fiúnak tartja Gyurit, és néhányszor már csókolóztak is. Gyuri azonban többet akar, amikor kettesben maradnak, benyúl a lány pólója alá, megpróbálja levenni róla. Áginak nem tetszik a dolog, és leállítja a fiút, ám Gyuri nem adja fel. Az lesz a dolog vége, hogy néhány percnyi huzavona után Ági eltolja magától a fiút, és azt mondja: „Ne csináld ezt.“ Gyuri csalódottan fordul el a lánytól, aztán csak ül mellette némán.
A határok megszabása egy friss párkapcsolatban mindig nehéz feladat, és ez fokozottan érvényes a tizenévesekre, hiszen még nincsenek tapasztalataik ezen a téren. Érthető tehát, ha valami rosszul sül el, ám nagyon fontos, hogy mindenki megtanulja kifejezni saját, szexualitással és intimitással kapcsolatos igényeit, és elfogadni a másik határait – még akkor is, ha eleinte kínos lehet ezekről a dolgokról beszélni.
Zsófi és Csabi 17 évesek. Zsófi még senkivel sem járt Csabi előtt. Csabi szeretne lefeküdni Zsófival, de a lány még nem akar. Egyik este Csabi azt mondja Zsófinak: „Ha nem fekszel le velem, nem tudom, hogy folytathatnánk ezt.“
A szexuális nyomásgyakorlás és a szakítással való fenyegetőzés nagyon egyértelmű figyelmeztető jelek. Ebben a példában szándékosan állítottuk a feje tetejére a nemi sztereotípiákat, hogy a résztvevők a férfi és női szerepekről is elmondhassák véleményüket. Hogyan változik a résztvevők hozzáállása, ha a történetben felcseréljük Zsófi és Csabi szerepét?