Húsz éve az EU-ban – értékek, feladatok, lehetőségek; befejezetlen küldetés…
Ma 20 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az EU-csatlakozás, az uniós tagság számos újdonságot hozott – Magyarország számára is: új kötelezettségeket és új lehetőségeket teremtett az alapvető értékek képviselete, a jogi szabályozás, a nemzetközi programokban való részvétel, vagy akár az adatgyűjtés, kutatások terén.
Mit vár el, mivel jár és mit adott-mit ad az EU-tagság a nők és a gyerekek biztonsága, a nők és gyerekek elleni erőszakkal szembeni fellépés terén? Jöjjön erre néhány példa.
Az Európai Unióról szóló szerződés az Unió értékei közé sorolja az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartását. Az EU működéséről szóló szerződés szerint az Unió törekszik a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint minden embernek joga van az élethez, a testi és szellemi sérthetetlenséghez, a szabadsághoz és a személyes biztonsághoz. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az EU Áldozatvédelmi irányelve speciális rendelkezéseket és támogatást ír elő többek között a párkapcsolati/családon belüli erőszak, illetve a szexuális erőszak áldozatai számára. Erőszak, zaklatás esetén az EU-s jogszabályok – az európai védelmi határozatról szóló irányelv és a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések elismeréséről szóló rendelet – biztosítják, hogy az egyik tagállamban hozott védelmi intézkedéseket (például a távoltartást) egy másik tagállamban is elismerjék. Az Európai Unió csatlakozott a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó Isztambuli Egyezményhez. Az egyezmény rendelkezéseit így az adott keretek között az EU-nak is megfelelően alkalmaznia kell. A nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzésére és felszámolására egy új EU irányelv biztosít célzott fellépést – ez a jogi szabályozás, a szolgáltatások és az erőszak megelőzése terén is kötelezettségeket ír majd elő a tagállamok számára. Az EU-tagállamokban működő szervezeteknek, intézményeknek az EU “Daphne Programja” a nemi alapú erőszakkal és a gyerekek elleni erőszakkal szembeni fellépésre biztosít anyagi támogatást. Egyesületünk is részt vett Daphne projektekben, melyek kivételes lehetőséget adtak a nemzetközi tapasztalatcserére, innovatív kezdeményezések megvalósítására. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) köszönhetően számos – Magyarországra is vonatkozó – adatgyűjtés, kutatás, kiadvány áll rendelkezésre a nők elleni erőszak témájában – így például a párkapcsolati erőszak, szexuális erőszak, a nőgyilkosságok kapcsán. Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) lehetővé tette, hogy a nők elleni erőszak témájában átfogó, reprezentatív, EU-szinten is összehasonlítható kutatás szülessen, 2014-ben. Magyarországot tekintve ez volt az első ilyen jellegű felmérés a témában. AZ EIGE és a FRA biztosította, hogy Magyarországra vonatkozóan – az előző ilyen kutatást megismételve – legyenek új adatok a nők elleni erőszak témájában, akkor is, ha az állam nemet mondott a felmérésben való részvételre.
Az alapvető értékek képviselete, az emberi jogok érvényre juttatása, a jogszabályok gyakorlatba ültetése folyamatos feladat. A nők és gyerekek védelmének és biztonságának garantálására szükség van a politikai akaratra, elköteleződésre, az EU és a tagállamok szintjén egyaránt. Mind a politikai akarat, mind a jogi szabályozás, mind a gyakorlat terén számos probléma és hiányosság érzékelhető, s számos sürgető feladat van hátra. A jövőre nézve is várjuk és elvárjuk a nők és gyerekek védelmének és biztonságának következetes képviseletét, érvényre juttatását.
A témával foglalkozó civil szervezetként továbbra is követni fogjuk a kapcsolódó folyamatokat, s továbbra is a döntéshozók figyelmébe ajánljuk az áldozatok valóságán alapuló szakmai tapasztalatainkat és javaslatainkat – EU-s és hazai szinten egyaránt.