Misi: „Már olyan régóta együtt vagyunk, és jó minden, nem? Szerintem most már készen állunk rá, hogy kipróbáljuk… Tudod mire gondolok.”

Anna: „Tudom, igen… Én is gondolkodom rajta néha, de…”

Misi: „Soha nem éreztem magam senkivel úgy, mint veled. Pont ezért tudom, hogy veled különleges lenne! Tudom, hogy te is szeretnéd!”

Anna: „Hát igen, azt hiszem, csak…”

Misi: „Csak? Csak mi? Te nem bízol bennem!”

Anna: „Bízom benned, csak még nem vagyok biztos benne…”

Misi: „Miért? Ha bízol bennem és szeretsz engem, átjössz hozzám holnap este nyolcra. Itt az idő, hogy dönts!”

Misi: „Tudtam, hogy bízol bennem. Meglátod, jó lesz ez, nyugi.”

Anna: „Oké, Misi, azért jöttem át, mert bízom benned és fontos vagy nekem.”

Misi: „Annyira szuper csaj vagy!”

Anna: „De Misi, úgy érzem, hogy kicsit erőlteted. Hogyha én is fontos vagyok neked, és azt szeretnéd, hogy jól érezzem magam, akkor azt is szeretnéd, hogy készen álljak erre. Most még nem érzem ezt. Inkább csak nézzünk valami filmet ma este, jó?”

„Ez jól esik. Sokkal nyugodtabb vagyok így, hogy azt érzem, megért. Azt hiszem, közel vagyok ahhoz, hogy én is igazán akarjam és ez annyira jó érzés.”

Anna: „Misi azt akarja, hogy szexeljünk, és már kicsit elegem van ebből. Nem arról van szó, hogy nem értem őt meg… vagy hogy én ne akarnám, csak basszus… félek.”

Timi: „Ne már… Én kidobtam az exem emiatt. Folyton erőszakoskodott, meg egyszer a mensimmel is volt valami, sosem jött meg időben, szóval elmentem nőgyógyászhoz… Emlékszel rá, amikor ez volt velem?”

Anna: „Igen, igen. És mit csináltál?”

Timi: „Hát szakítottam vele, szerencsére...”

Anna: „És… nem bántad meg?”

Timi: „Nem, egyáltalán. Igazából csak kibukott, milyen ember is valójában. Én nem akarok együtt lenni valakivel, akit nem érdekelnek az érzéseim.”

Anna: „Hát pont ez az…”

Timi: „Hát, ja. Hogyha megint ebbe a szituációba kerülnék, megint szakítanék, egyáltalán nem bánom. Most hallottam, hogy az új barátnőjével is ugyanazt csinálja, mint velem.”