Önkormányzati Együttműködéseink

III. kerület

A NANE és a Patent Egyesület 2023 óta működik együtt aktívan a III. kerületi önkormányzattal. Az önkormányzat és az Egyesület egy olyan, a nők elleni erőszak problémájára fókuszáló áldozatsegítő programot működtet közösen, amely érzékenyíti a kerületi lakosságot a társadalmi problémával szemben, komplex módon támogatja a nők elleni erőszak áldozataival kapcsolatba kerülő szakembereket annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják támogatni az erőszakot átélt nőket, emellett direkt szolgáltatásokat nyújt bántalmazás áldozatainak. A programról további részletek az obuda.hu/aldozatsegites oldalon találhatóak.

VIII. kerület

2023 óta a NANE és a Patent Egyesület a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatásával egy olyan programot működtet a VIII. kerületben, amely egyrészt szeretné előremozdítani a női közösségek építését a kerületben, a nők elleni erőszak prevencióját és az áldozatok támogatását. A projekt keretében VIII. kerületi lakosok támogatják a kerületben lakó áldozatokat a Segítők Hálózata program keretében, nők elleni erőszakkal kapcsolatos prevenciós és közösségi programokat facilitáltak a NANE és Patent Egyesület aktivistái és tartottak egy Lázadó Lányok tábort, amely ingyenes volt a kerületben lakó lányok számára.

Kapcsolatfelvétel: Dés Fanni, önkormányzati érdekképviselet

Elérhetőség: des.fanni@nane.hu

Kapcsolódó cikkek

Egy fogyatékossággal élőnek gyakran még menekülnie sincs esélye (Mérce, 2024. 05.21.) 

„Kell egyfajta radikalizmus, hogy az önkormányzatok az áldozatok mellé álljanak” – Interjú a ferencvárosi Áldozatsegítő Központ munkatársával (Mérce, 2024. 05.29.)

Ahol az állam dezertál, ott még fontosabb lokálisan fellépni a bántalmazott nők védelmében (Mérce, 2024. 06.08.)

Miért van szükség települési és kerületi szintű szakpolitikákra a nők elleni erőszak áldozatai helyzetének javítása érdekében?

A nők elleni erőszak áldozatainak védelme, az áldozatok helyzetének javítása terén a rendszerszintű, az áldozatok szükségleteit megcélzó szakpolitikák elengedhetetlenek. A nők elleni erőszak áldozatainak jelenleg Magyarországon folyamatos rendszerproblémákkal kell szembenézniük. Nehezen hozzáférhetőek az áldozatok szükségleteire megfelelően reagáló szolgáltatások és intézmények. Az egyes intézményekre vonatkozóan és az intézmények közötti együttműködés kapcsán ritkán találhatóak olyan, szakmailag megalapozott iránymutatások, melyek a nők elleni erőszak áldozataival való munkára fókuszálnak. A szakemberek, akikkel az áldozatok kapcsolatba kerülnek – például szociális munkások, pszichológusok, rendőrök, bírók, gyermekvédelmi szakemberek – gyakran nem képzettek a nők ellen elkövetett erőszak témájában, miközben ez a tudás elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy valódi segítséget tudjanak nyújtani az áldozatoknak. Ezek a hiányosságok jellemzően az ún. “intézményi áruláshoz” vezetnek – az áldozatok azt tapasztalják meg, hogy éppen az őket segíteni, megvédeni hivatott intézmények hagyják cserben őket. Rendszerszintű szakpolitikák és átfogó intézkedések nélkül az áldozatok véletlenszerűen jutnak segítséghez, és a szakemberek egyéni attitűdjén és képzettségén múlik, hogy kapnak-e érdemi támogatást a hozzájuk fordulók. Jellemzően azoknak a nőknek lesz bármi esélye kilépni bántalmazó párkapcsolatokból, megalapozni egy új életet, lelki támogatást kapni, akik anyagi erőforrással és támogató közeggel rendelkeznek. De gyakran még az anyagilag jobb helyzetben lévő nők számára is nehezen elérhető a szakszerű segítség.

Ahhoz hogy az erőszak áldozatai könnyen és egyenlő eséllyel jussanak segítséghez, elengedhetetlen a komplex igényeiket kielégítő szakpolitikák, speciális intézkedések bevezetése. Az önkormányzati szakpolitikák helyi szinten, a helyi erőforrásokra és szükségletekre alapozva tudnak támogatást nyújtani a nők elleni erőszak áldozatainak. Ennek előnye, hogy az áldozatok szükségleteit fókuszáltabban tudja megcélozni, az egyéni szükségletekre is tud reagálni. Emellett a helyi szintű szakpolitikák könnyen hozzáférhetővé teszik az áldozatok számára a szükségleteiket kielégítő szolgáltatásokat.

Helyi akcióterv a nők elleni erőszak áldozatainak védelme, helyzetének javítása érdekében

Egy-egy településnek, kerületnek egyedi, sajátos helyzete lehet a nők elleni erőszak áldozatainak számát, arányát, társadalmi státuszát, valamint a helyi erőforrásokat, szükségleteket, és a helyi intézményrendszer működési gyakorlatát tekintve. Egy, a témára fókuszáló szakpolitika megalapozásában fontos első lépés lehet egy helyi akcióterv kidolgozása. Ehhez mindenekelőtt egy helyzetfelmérést és szükségletfelmérést kell készíteni, mely során be lehet azonosítani, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre és milyen szükségletek azonosíthatók be, mi jellemzi a helyi hatóságok, intézmények, szolgáltatók működését, gyakorlatát a településen, a kerületben az adott témában. 

A kerületben megtalálható erőforrások és szükségletek, valamint problémák, hiányosságok azonosítása után el lehet kezdeni azoknak a szakpolitikai intézkedéseknek, szolgáltatásoknak a kidolgozását, amelyek a helyi tapasztalatokra, igényekre reagálnak. A szükséges intézkedéseket tartalmazó helyi akcióterv kidolgozásakor érdemes a témában jártas szakértők, civil szervezetek segítségét igénybe venni, illetve feltérképezni más kerületek tapasztalatait és a nemzetközi jó gyakorlatokat. Fontos bevonni az akcióterv készítésének folyamatába a nők elleni erőszak áldozataival kapcsolatba kerülő különböző szereplőket, akik átlátják, hogy a gyakorlatban hogyan lehetne a problémákat orvosolni, a szükségleteket kielégíteni a saját szakterületükön. Ilyenek lehetnek például a szociális és gyermekvédelmi szakemberek, a különböző hatóságok képviselői – rendőrség, ügyészség, bíróság -, az egészségügyi dolgozók és a civil szervezetek. Emellett a nők elleni erőszak áldozatainak tapasztalatait és igényeit is fontos felmérni és beépíteni a kerületi akciótervbe. Az érintettek tapasztalatai gyakran olyan rendszerszintű problémákat, igényeket, szükségleteket jeleznek,, melyek más forrásból nem derülnek ki.

A helyi akcióterv kapcsán alapvető fontosságú, hogy az egyes intézkedésekhez felelősöket, határidőket, illetve ütemtervet, valamit költségvetési forrásokat is szükséges rendelni.

Az akcióterv végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében fontos egy monitoring, illetve felülvizsgálati rendszer bevezetése, illetve az akcióterv végrehajtásának értékelése is.

Az intézmények, hatóságok közötti együttműködés koordinációja, az információáramlás elősegítése

A nők elleni erőszak áldozatainak segítése terén a különböző szolgáltatások és a hatóságok munkája gyakran nincs koordinálva, az intézményközi, szakmaközi együttműködés fejlesztésre szorul. Az áldozatok hatékony segítésének fontos része, hogy a nők különböző – mind materiális, mind lelki – szükségletei komplexen ki legyenek elégítve annak érdekében is, hogy minél kevesebb eséllyel legyenek kitéve ismételt erőszak kockázatának az elkövető részéről. A párkapcsolati erőszak az áldozatokat testileg, lelkileg, egészségileg és anyagilag egyaránt károsítja. A hatékony megoldás érdekében ezekre a szükségletekre párhuzamosan érdemes válaszolni, amit csak koordinált, együttes esetkíséréssel lehet megvalósítani. Érdemes kerületi szinten teret, fórumot biztosítani arra, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szociális szolgáltatások, hatóságok és civil szervezetek folyamatosan kapcsolatban legyenek egymással és legyen lehetőségük az egyeztetésre, a témában általánosan és egy-egy konkrét eset kapcsán egyaránt. Ezt a munkát még hatékonyabbá teszi, ha van helyi szinten egy olyan szakember, aki az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek közötti koordinációért felelős. Szintén hasznos, ha a különböző helyi intézmények, hatóságok, szolgáltatók közötti kommunikációt, koordinációt, áldozatirányítást és együttműködést szakmaközi együttműködési megállapodások, működési protokollok, eljárásrend, iránymutatások is segítik, melyeket bizonyos időszakonként felülvizsgálnak.

A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony és szakszerű fellépést garantáló, az áldozatok jogait, biztonságát és szükségleteit a középpontba helyező speciális minőségbiztosítási, monitoring és értékelési rendszer kidolgozása és bevezetése az azonos alapelveken, szakmai standardokon alapuló és így azonos minőségű szolgáltatásokhoz, segítségnyújtáshoz, ügyfélellátáshoz, valamint szakmai kompetenciafejlesztéshez is alapvetően járul hozzá, de ezen felül az adott szakmák, hatóságok intézmények együttműködésére is pozitívan hat.

Információs segélyvonal, jogsegély

Információs segélyvonal

A nők elleni erőszak áldozatai sokszor nem kapnak semmilyen információt arról, hogy mi a teendő abban az esetben, ha erőszak áldozatává váltak, hova fordulhatnak segítségért, milyen lehetőségeik vannak. Egy önkormányzat által működtetett, anonim információs vonal könnyen elérhetővé tenné számukra ezeket az információkat. Emellett egy kerületi információs vonal célzottabb, pontosabb tájékoztatást tud adni az áldozatoknak a helyi szinten elérhető segítségről, míg az országos segélyvonalak ilyen típusú információt sok esetben nem vagy nehezebben tudnak biztosítani.

Jogsegély

A nők elleni erőszak különböző formái a legtöbb esetben bűncselekménynek minősülnek. Amennyiben az erőszak miatt indul büntetőeljárás, az áldozatoknak gyakran évekig elhúzódó perekben kell részt venniük. Családon belüli, párkapcsolati erőszak esetén az erőszak, a bűncselekmények jellemzően azután is folytatódnak, miután az áldozat elmenekült a párkapcsolatból. Sőt, a párkapcsolati erőszak természetrajzából fakadóan az elkövetők sokszor még erőszakosabbá válnak, s zaklatják a volt partnerüket a szakítás után. Gyakoriak a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos bírósági, hatósági ügyek és az erőszakos partner által a zaklatás részeként indított különböző perek és eljárások, mint például a becsületsértési perek. Mindeközben az ügyekben eljáró szakemberek, jogalkalmazók sok esetben nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, felkészültséggel az erőszak természetrajza és a hatékony, szakszerű fellépés kapcsán. A nők elleni erőszak áldozatainak alapvető szükséglete, hogy a bírósági, hatósági ügyeikben jogi segítséget kapjanak, s legyen elérhető a jogi segítség abban az esetben is, ha anyagi lehetőségeik korlátozottak Ugyanilyen fontos, hogy az áldozatokat támogató jogász képzett legyen mind az erőszak természetrajza, mind a nők elleni erőszakkal kapcsolatos jogszabályokban, jogi eljárásokban és joggyakorlatban, hogy valóban és szakszerűen támogatni tudja az érintettet.

A magyar jogrendszer működési problémáiról a nők elleni erőszak áldozatai védelme terén itt lehet részletesebben olvasni.

Szakemberek támogatása

A szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi szférában dolgozó szakemberek és a hatóságok képviselői gyakran találkoznak a nők elleni erőszak jelenségében érintett áldozatokkal, de jellemzően nem kapnak megfelelő képzést a nők elleni erőszak áldozatainak hatékony, szakszerű segítéséhez, az áldozatok védelmének biztosításához. Ahhoz, hogy a kerületben található szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi intézmények és a hatóságok hatékonyan tudják segíteni a nők elleni erőszak áldozatait, fontos, hogy speciális tudásuk legyen a társadalmi jelenségről, a bántalmazás természetrajzáról, az áldozatok szükségleteiről és a hatékony segítés eszközeikről, módjáról.  

A nők elleni erőszak áldozatainak szükségletein alapuló célzott lakhatási formák

Magyarországon az ideiglenes lakhatást nyújtó szolgáltatások minden kiszolgáltatott célcsoport számára nehezen elérhetőek, ugyanakkor a legnagyobb problémát a hosszú távú lakhatás megoldatlansága jelenti az országban. A nők elleni erőszak, különösen a családon belüli, párkapcsolati erőszak áldozatainak kiemelt szükséglete a rövid és hosszú távú megfizethető lakhatás. Az erőszak elől menekülő nők sokszor azért térnek vissza a bántalmazó partnerükhöz, mert máshogy nem tudnák biztosítani a megfelelő lakhatási feltételeket önmaguk és gyermekeik számára. Más esetekben pedig az áldozatok gyakran csupán azért veszik igénybe évekig a szociális ellátórendszer által nyújtott intézményes ideiglenes lakhatást nyújtó szolgáltatásokat, mert a piaci alapú lakhatás hosszú távon nem megfizethető számukra. Ennek megfelelően a nők elleni erőszak áldozatainak különösen hatékony segítséget jelentenek a kifejezetten a nők számára, illetve az áldozatok speciális szükségleteinek megfelelően kialakított lakhatási formák.  Az önkormányzati bérlakások ilyen irányú hasznosítása az áldozatok és gyermekeik alapvető szükségleteinek kielégítésében tud segíteni. Emellett a lakhatási szolgáltatás integrálása a kerületben elérhető más szolgáltatások működésébe lehetőséget nyújt az áldozatok komplex szükségleteinek kielégítésére.

A nők elleni erőszak áldozatainak szükségleteit megcélzó lakhatási formákról itt lehet részletesebben olvasni.

Közös intézményi adatbázis helyi szinten

Az intézmények közötti közös adatbázis létrehozása fontos lépés lehet a nők elleni erőszak áldozatainak hatékonyabb és koordináltabb segítése és a kerületben dolgozó szakemberek munkájának megkönnyítése terén. A családok átmeneti otthonainak és az anyaotthonoknak a férőhelyeit egységes rendszerben áttekintő közös adatbázis lehetővé tenné például, hogy a családsegítő központok és más segítő szervezetek lássák, hogy hol van szabad férőhely kerületi, járási, vagy akár fővárosi, megyei szinten, és melyik intézménynél tudnak érdeklődni egy-egy nő elhelyezésével kapcsolatban. Jelenleg az elhelyezések során nagyon sokat számítanak az egyes intézményekben dolgozók közötti személyes kapcsolatok; és gyakori, hogy csak hosszas telefonálás árán lehet szabad férőhelyet találni. Ezt orvosolná egy egységes rendszer, adatbázis, amelyet a főváros vagy egy-egy megye szintjén könnyen ki lehetne alakítani.

Speciálisan a nők elleni erőszak áldozatainak szükségleteire válaszoló intézmények létrehozása

A nők elleni erőszak áldozatainak segítésében nagy előrelépést jelent, ha van helyi szinten olyan elérhető szolgáltatás, ahol komplex módon reagál az áldozatok alapvető és különböző szükségleteire: elérhető például szociális munkás, jogász és pszichológus. Az áldozatok teljesen más minőségű segítséghez jutnak hozzá egy olyan intézményben, ami kifejezetten az ő szükségleteikre reagál, és ahol a témában megfelelően képzett és tapasztalt segítőkhöz fordulhatnak. Mivel a speciális áldozatsegítő központok esetében a segítő szakemberek egy intézményen belül viszik az eseteket, a közös eset-kísérés is hatékonyan tud megvalósulni. Egy ilyen típusú intézmény be tud vezetni olyan egyéb szolgáltatásokat, mint például a gyermekfelügyelet, ami gyakran nehezen megoldható az áldozatok számára vagy a trauma-feldolgozó csoportot, mely azon túl, hogy nagy előrelépést jelent a trauma-feldolgozás folyamatában, az áldozatok közötti kapcsolódásra is lehetőséget nyújt.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bántalmazó párkapcsolatból történő meneküléskor sokat segíthet az áldozatoknak, ha hozzá tudnak férni rugalmas pénzügyi segélyhez. A rugalmas pénzügyi segély, az áldozat éppen felmerülő szükségleteit támogatja anyagilag egy bizonyos összeghatáron belül. Az anyagi akadályok gyakran évekig hátráltatják a nőket abban, hogy elhagyják bántalmazó partnerüket, főként közös gyerekek esetén. A rugalmas pénzügyi segély nemcsak azért előnyös, mert az áldozatok egyéni szükségletére ad választ, hanem azért is, mert jóval költséghatékonyabb, mintha egy előre meghatározott összeget kapnának az áldozatok.

Női terek létrehozása

Olyan intézmények, terek létrehozása, melyek egyéni szolgáltatásokat és közösségi programokat is kínálnak nők számára, sokat segíthet a nők elnyomott társadalmi pozíciójából fakadó nehézségek leküzdésében és a nők elleni erőszak látenciájának mérséklésében is. Egy ilyen szolgáltatás egyrészt teret ad arra, hogy a nők akár egymással, akár a szolgáltatásban dolgozó segítőkkel biztonságosan és őszintén beszéljenek azokról a nehézségekről, amik a társadalmi helyzetükből fakadnak. Ilyenek lehetnek például a rájuk nehezedő háztartási és gondoskodási feladatok, a nőket érintő munkaerőpiaci szegregáció vagy a nők ellen elkövetett erőszak is. Az áldozatoknak sokszor jóval nehezebb egy olyan környezetben beszélni az erőszakról, ahol ismerik az elkövetőt. Emellett a nők nagyon gyakran kapnak a társadalmi szexista berendezkedéséből fakadó reakciókat, melyek inkább hátráltatják őket a bántalmazó párkapcsolatból való kilépésből. Sokat tud segíteni egy biztonságos női tér, ahol képzett segítőkkel kerülnek kapcsolatba az áldozatok, hogy biztonságosan el tudjanak kezdeni beszélni az őket ért erőszakról és segítséget kérjenek.

Gyermekfelügyelet

Magyarországon a gyermekgondozási intézmények három éves kor alatt nehezen hozzáférhetőek. Az egyedülálló anyáknak általánosan, beleértve a bántalmazó partnertől menekülő nőket, gyakran feloldhatatlan feladatot jelent a piaci munka és a gondoskodási terhek ellátása, illetve az egyéb feladatok intézése. Egy bántalmazó párkapcsolatból való kilépés után, egy új élet megalapozása során, rengeteg feladat áll egy nő előtt, melyekben az ingyenes elérhető gyermekfelügyelet nagy segítséget jelenthet. A gyermekfelügyelet biztosítása megoldható akár szociális, akár egyéb intézmények szolgáltatásaként.

Prevenció

A fiatalok párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos tudatosítása fontos eszköz az erőszakelkövetés és az áldozattá válás megelőzésében. Azokban az intézményekben, ahol fiatalokkal dolgoznak, fontos része a fiatalok támogatásának, hogy teret kapjanak nyílt beszélgetésekre a párkapcsolatokról, szexről és a nők, lányok elleni erőszakról, valamint legyen elérhető információ számukra ezekben a témákban.

Az egyesület prevenciós tevékenységről itt lehet részletesebben olvasni.

Köztudatformálás, lakossági kampányok, információs tevékenység

A nők elleni erőszakkal kapcsolatban nagyon sok tévhit kering a társadalomban, gyakori emellett az elkövetők mentegetése, az áldozathibáztatás. Az erőszak cselekedni akaró szemtanúi ugyanakkor sokszor bizonytalanok abban, hogy hogyan tudnak szakszerűen segíteni az áldozatoknak. Egy lakossági kampány keretében fel lehet hívni a figyelmet a társadalmi problémára, a kampány továbbá megfelelő eszköz a tévhitek eloszlatására, valós információk átadására egyaránt.. A kerületi lakosok számára eszközöket, javaslatokat lehet adni azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnak hatékonyan segíteni az áldozatoknak, ha segítséget kérnek tőlük vagy szemtanúként maguk akarnak tenni valamit. Egy lakossági kampány keretében érdemes a nők elleni erőszak áldozatait is megcélozni és információt adni azzal kapcsolatban, hogy hova tudnak segítségért fordulni.

A köztudatformálás egyéb módja lehet a témával kapcsolatos szórólapok, információs anyagok kihelyezése a különböző intézmények, hatóságok, szolgáltatók ügyfélforgalmat bonyolító tereiben.

A témában hasznos kiadványok

Dés, Fanni – Pósfai, Zsuzsanna (2020): Nők és lakhatás. A nők speciális szükségleteire válaszoló lakhatási megoldások. Friedrich Ebert Stiftung, Budapest.

NANE Egyesület (2015): Miért marad? Családon belüli és párkapcsolati erőszak, hogyan segíthetünk? Kézikönyv segítő foglalkozású szakemberek számára. NANE Egyesület, Budapest.

NANE Egyesület – Patent Egyesület (2012): Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre, NANE Egyesület – Patent Egyesület, Budapest.

NANE Egyesület (2009): Erô a változáshoz. Hogyan szervezzünk és mûködtessünk önsegítô csoportokat párkapcsolati erôszak áldozatainak és túlélôinek? NANE Egyesület, Budapest.

NANE Egyesület – Patent Egyesület (2009): Rendszerbe zárva. Hogyan kezeli az igazságügyi rendszer a nôk és gyerekek elleni férfierôszak jelenségét ma Magyarországon?. NANE Egyesület – Patent Egyesület, Budapest.

Spronz, Júlia  – Wirth, Judit (2006): A nők elleni erőszak áldozatainak integrált ellátása. Egy kísérleti program tapasztalatai és eredményei. Ajánlások a családon belüli erőszak hatékony kezeléséhez és megelőzéséhez. NANE Egyesület – Habeas Corpus Munkacsoport, Budapest.

WAVE (2006): El az erőszaktól! A menhelyek felállításának és fenntartásának minőségi standardja. NANE Egyesület, Budapest.

Források

DAHA (2020): Whole Housing Approach Toolkit, DAHA, online.

Dés, Fanni – Pósfai, Zsuzsanna (2020): Nők és lakhatás. A nők speciális szükségleteire válaszoló lakhatási megoldások. Friedrich Ebert Stiftung, Budapest.

NANE Egyesület – Patent Egyesület (2012): Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre, NANE Egyesület – Patent Egyesület, Budapest.

NANE Egyesület (2009): Erô a változáshoz. Hogyan szervezzünk és mûködtessünk önsegítô csoportokat párkapcsolati erôszak áldozatainak és túlélôinek? NANE Egyesület, Budapest.

WAVE (2006): El az erőszaktól! A menhelyek felállításának és fenntartásának minőségi standardja. NANE Egyesület, Budapest.

PAHO (2009): Municipal Policies on Violence Against Women, Pan – American Health Organization – World Health Organization.

Patent Egyesület [2019]: Az Áldozatvédelmi Irányelv gyakorlati megvalósulása párkapcsolati erőszak áldozatainak tapasztalatai alapján. Vicatis kutatási beszámoló: Magyarország. http:// patent.org.hu/alphaindex/dokumentumok/a

Platt, M., Barton, J., & Freyd, J. J. (2009). A betrayal trauma perspective on domestic violence. In: Stark, E. and Buzawa, E. S. (eds.) Violence Against Women in Families and Relationships. (Vol. 1. pp. 185-207.) Westport: Greenwood Press

Sándor, B. (2016). Bíróságok monitorozása a párkapcsolati erőszakkal érintett esetek kezelésében, Patent, Budapest.

Spronz, Júlia  – Wirth, Judit (2006): A nők elleni erőszak áldozatainak integrált ellátása. Egy kísérleti program tapasztalatai és eredményei. Ajánlások a családon belüli erőszak hatékony kezeléséhez és megelőzéséhez. NANE Egyesület – Habeas Corpus Munkacsoport, Budapest.

Spronz Júlia (2009): A jog hálójában. In: Rendszerbe zárva. Hogyan kezeli az igazságügyi rendszer a nôk és gyerekek elleni férfierôszak jelenségét ma Magyarországon?. NANE Egyesület – Patent Egyesület, Budapest, 25 – 58.

Isztambuli Egyezmény szövege magyar nyelven