A patriarchátus szónak sokféle definíciója létezik. A patriarchátus olyan társadalmi berendezkedés, amelyben a különböző nemekhez különböző hatalmi pozíció rendelődik. A patriarchátus a férfiakat előnyösebb pozícióba helyezi, ezzel megteremtve a nők elnyomását a társadalom intézményein keresztül. A patriarchátus intézményeire tipikus példa a család, melyben a két nem szereposztása egyenlőtlen. Jellemzően a férfi a kenyérkereső és a nő az, aki a gondoskodási és háztartási munkák nagyobb részét végzi. Ha ezeket a típusú láthatatlan munkákat fizetett munka mellett végzi el, gyakran akkor is kiszolgáltatottá válik a kenyérkeresőnek. A nők elnyomása nem csak a magán- de a közszférában is folyamatosan újratermelődik. A döntéshozatali pozíciókban jellemzően férfiak vannak; a férfiak átlagosan többet keresnek, mint a nők; a nők folyamatosan ki vannak téve a szexizmusnak, tehát annak, hogy a nemük alapján megkülönböztetik őket a köztereken vagy a munkahelyen.
A patriarchális társadalom a férfiak valóságát helyezi a középpontba, a férfiak szükségleteire reagál, a nők valóságát, igényeit, szükségleteit eltüntetve. A nők és a férfiak eltérő helyzete a társadalmi hierarchiában eltérő mindennapi tapasztalatokkal jár.
A patriarchátusban a nők elleni erőszak a nők elnyomásának egyik eszköze. A nők elleni erőszaknak több alkategóriája létezik – például a szexuális erőszak, a gyermekkori szexuális visszaélés, a párkapcsolati erőszak –, melyek a világ különböző régióiban, különböző formában vannak jelen. A patriarchátus működésének része, hogy ezeknek a bűncselekményeknek nincs vagy nagyon kis mértékű következménye van. Ezzel a társadalom nem ismeri el, hogy a nők ellen elkövetett erőszak ugyanolyan mértékben büntetendő, mint a férfiak ellen elkövetett erőszak. Ennek egyik oka, hogy a nők ellen az erőszakot jellemzően otthon, a magánszférában követik el, amit a társadalmi intézmények sokszor relativizálnak és nem kezelik olyan súllyal, mintha az köztéren történt volna. A másik oka a társadalmi intézmények szexista szemléletmódja, melynek köszönhetően sokszor úgy keretezik a nők ellen elkövetett erőszakot, mintha azt az áldozat provokálta volna, vagy mintha az a párkapcsolatok természetes része lenne.
A szocializáció egy olyan összetett folyamat, mely során az emberek megtanulják a társadalom értékeit, elvárásait és szabályait. A szocializáció folyamata során formálódik, milyen módon lehet valaki a társadalom értékes és értékelt tagjai, hogyan kell élnie, viselkednie és kinéznie.
A férfiak és a nők a társadalmi nemi szerepeket a szocializáció során tanulják meg. A fiúkat és a lányokat már kisbaba kortól megkülönböztetik nemük szerint. Ez alapján vásárolnak nekik termékeket: a fiúknak kék, a lányoknak rózsaszín ruhát; a fiúknak játékautót, focilabdát, kardot, míg a lányoknak babaházat, játékkonyhát. A nemi szocializációt a társadalom minden intézménye – a család, az iskola és a média is – folyamatosan közvetíti és tanítja. Mivel az emberek a nemi szerepeket az elsődleges szocializáció során sajátítják el, sokszor teljesen természetesnek veszik. Nem kérdőjelezik meg, hogy az, amit ők maguk vagy mások tesznek, mennyire kötődik a társadalmi szerepelvárásokhoz. Pedig a nemi szocializációnak jelentős szerepe van a nők és a férfiak közötti strukturális egyenlőtlenségek megteremtésében.
A patriarchális társadalom intézményei az egyénhez nemétől függően, születésétől kezdve különböző tulajdonságokat és szerepelvárásokat társítanak. Ezeket a szerepelvárásokat hívják társadalmi nemi szerepeknek. Ezek egyrészt kiszolgálják a patriarchátus működését, másrészt megteremtik a nők alárendelt szerepét a társadalomban. Például a nőkhöz olyan tulajdonságokat társítanak, melyek a gondoskodáshoz és az alárendelődéshez szükségesek, míg a férfiakhoz olyanokat, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy ők keressék a pénzt a háztartásban vagy „védelmezzék” a nőket. A nőknek szépnek, gondoskodónak, kedvesnek, szerénynek kell lenni a társadalom elvárásai szerint, a férfiaknak erősnek, határozottnak és céltudatosnak. Ha a nők és a férfiak nem felelnek meg ezeknek a nemi szerepeknek, akkor sokszor büntetést kapnak érte.
Amellett, hogy a nemi szerepek kiszolgálják a fennálló társadalmi rendet és megteremtik a nők elnyomását, sokszor az egyén számára is kínzóak, ha úgy érzi, nem tud megfelelni nekik, és ezért kívülálló marad.
Marion Young, Iris (2019 [1990]). Az elnyomás öt arca. Társadalmi egyenlőtlenségek segédanyag a Közélet Iskolája képzéseihez. Budapest, Közélet Iskolája.
Fordulat 24 (2018). Társadalmi reprodukció. Gondoskodás, szeretet, szex és házimunka a kapitalizmusban. Budapest, Fordulat.
NANE Egyesület (2015): Miért marad? Családon belüli és párkapcsolati erőszak. Hogyan segíthetünk? Budapest, NANE Egyesület.
Herman, Judith (2011 [1990]). Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Budapest, Háttér kiadó.
Nográdi W., Noá (2016). Genderőrület gyorstalpaló 1. – Gender, szexizmus, patriarchátus. Mérce.
Csányi, Gergely (2017). Az egyenlőtlenség pszichológiája – Mi is az a szocializáció? Új Egyenlőség.
Dés, Fanni (2017). Aki szeret az nem gyilkol meg. Mérce.
Dés, Fanni (2020). Miért öl meg ennyi nőt a partnere? Mérce.

Célcsoport: 12+ korosztály, lányok és fiúk
Beszélgetés a nőkhöz és férfiakhoz rendelt társadalmi nemi szerepekről
Az oldal működéséhez szükséges sütiken felül analitikai és marketing célú sütiket és hasonló technológiákat (Google Analytics, Google Ads, Meta Pixel) is használnánk, hogy mérni tudjuk az oldal használatát és célzottabban tudjunk hirdetni. Ezek adatokat továbbítanak a Google és a Meta részére. Csak az Ön hozzájárulásával aktiválódnak, és döntését bármikor módosíthatja. Adatvédelmi tájékoztató