Szexuális Erőszak

A szexuális erőszakról


Szexuális erőszaknak nevezzük, amikor valakit olyan szexuális tevékenységbe vonnak be, amit nem akar.  Szexuális erőszaknak számít többek között:

  • minden nem kívánt érintés és csók;
  • valakit vonakodása vagy bizonytalansága ellenére rávenni a szexre, vagy azon belül olyan tevékenységre, amire nem vágyik (például orális, anális szex vagy durva szex);
  • a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek elleni védekezés (óvszerhasználat) megtagadása;
  • minden szexuális tevékenység olyan emberrel, aki bármilyen okból nem képes egyértelműen kifejezni az akaratát (például alkohol, drog, gyógyszer hatása alatt áll, alszik vagy eszméletlen);
  • a fentiekre tett kísérlet.


A tévhitekkel ellentétben a szexuális erőszak legtöbb esete nem az utcán, hanem az áldozat vagy az elkövető lakó- vagy munkahelyén (vagy hasonló, privát jellegű területen) történik, és többnyire olyasvalaki követi el, akit az áldozat ismer, illetve, akiben bízik (pl. partner, tanár, családtag, barát, munkatárs). Ha a szexuális erőszak egy randi során történik, azt randierőszaknak hívjuk, ha párkapcsolatban, akkor párkapcsolaton belüli szexuális erőszaknak. A gyermekkel szemben elkövetett szexuális erőszakot szexuális visszaélésnek is nevezzük. Amikor egy családtag vagy gondviselő követ el szexuális erőszakot (főként gyerekek és fiatalok ellen), azt incesztusnak nevezzük.

A szexuális erőszak hatása az áldozatokra sokszor rendkívül romboló. 

A trauma következményeiről, hatásáról a KERET Koalíció Szexuális Erőszak c. kiadványában részletesebben tájékozódhat.

A pornóról


Az egyik tévhit, hogy a pornóipar az emberi szexualitás természetes megnyilvánulása, egy szexuális forradalom része, a fantázia tökéletes felszabadítása. Valójában a pornóipar egyik mozgatórugója, hogy a szexualitásból, a szexuális aktusból árucikket képez.

Becslések alapján az internetnek körülbelül egyharmada pornográfia (Dines, 2010, „Things are looking up in America’s porn industry”, 2015). A közel százmilliárd dolláros ipart rengeteg tévhit lengi körül annak köszönhetően, hogy a visszaforgatott nyereség legnagyobb része nem a gyártásba, hanem a terjesztésbe megy, vagyis abba, hogy a pornó népszerű legyen és széles körben elfogadott.

Az egyik tévhit, hogy a pornóipar az emberi szexualitás természetes megnyilvánulása, egy szexuális forradalom része, a fantázia tökéletes felszabadítása. Valójában a pornóipar egyik mozgatórugója, hogy a szexualitásból, a szexuális aktusból árucikket képez. Ezáltal a szexet és az abban résztvevő embereket tárgyként – az árucikk szerves részeként – használja fel. Felszabadítás helyett a pornó valójában egy olyan szexuális kultúrába szoktatja bele a fiatalokat, amely agresszióra és egyenlőtlenségre épül. A pornóipar egyik fő célja, hogy a szexuális érdeklődés megjelenésekor, a felfedezés és a szexuális önismeret kezdetén láthatóvá tegye magát mind a kamasz fiúk, mind a lányok számára.

Forrás: Turn Me On Tanári Kézikönyv
(Hivatkozások forrásai: 58-60. oldalon)

Adatok a pornóiparról:

  • Az internet egyharmada pornó („Mennyit ér a globális pornóipar?”, 2018).
  • Az internetes pornó kb. 20%-a gyerekek ellen elkövetett szexuális abúzus (An overview of the issue, 2019).
  • Az összes internethasználó 43%-a néz pornográf tartalmat (The internet porn “epidemic”, 2010).
  • Az internetes keresések 25%-a pornóval kapcsolatos (Live presentations, 2019).
  • A pornó 97 milliárd dolláros iparág („Things are looking up in America’s porn industry”, 2015).
  • Az ipar fő célcsoportja a 12 és 17 év közötti fiúk (eChildhood, 2016a).
  • Az átlagéletkor, amikor a fiúk elkezdenek pornót fogyasztani, világszinten 9 és 11 év között van (eChildhood, 2016b).
  • Minden tizedik 12-13 éves aggódik, hogy rá van szokva a pornóra (Martellozzo, E. és Monaghan, A., 2018).
  • A pornót néző kiskorúak esetében nagyobb az esélye annak, hogy maguk is szexuális tartalmú videó készítésében vegyenek részt (NSPCC, 2019).
  • 10-ből 7 gyerek látott már akaratlanul online pornót (eChildhood, 2016b).
  • A legjobbra értékelt pornójelenetek tartalmi elemzése azt mutatja, hogy közel 90%-uk
  • tartalmaz agresszív cselekedetet, amelyben az elkövetők 70%-a férfi, az áldozatok majdnem 95%-a nő (Hald, Malamuth, és Yuen, 2010).
  • A pornóiparban a nőket átlagosan 3 hónapig használják, mielőtt megválnának tőlük (Bauer és Gradus, 2015).
  • 2015 legkeresettebb szava a Pornhub keresőjében a tini volt (Pornhub’s 2015 year in review – Pornhub insights, 2016).


MIÉRT KÁROS PORNÓ?

A pornó hatása a szexualitásra és az erőszakra

A terjeszkedő pornóipar egyre inkább formálja a társadalom, és ezen belül a mostani fiatal generáció elképzelését arról, hogy mit nevezünk szexnek, vagy hol kezdődik az erőszak. A pornóipar úgy szoktatja be a fiúkat a férfi-szerepbe – melynek lényege, hogy ők uralkodnak, és joguk van erőszakot alkalmazni annak érdekében, hogy megkapják, amit akarnak –, hogy vegyíti az izgalmi állapotot a nemi erőszak és a fizikai fájdalom látványával. Így egyszerre vált ki vágyakozást és undort, izgatottságot és szégyenérzetet. Erotizált erőszaknak teszi ki a gyerekeket, amit azoknak nincs alkalmuk felnőttek segítségével feldolgozni, hiszen a pornó, akárcsak a szex, tabu a legtöbb felnőtt-gyerek kapcsolatban. A lányokat pedig ugyanez az erotizált erőszak arra tanítja, hogy testi-lelki jólétük, önrendelkezésük, önérvényesítésük és a szex egymást kizáró fogalmak.

Az erőszak és hatalommal való visszaélés erotizálása láthatatlanná teszi az erőszakot és a visszaélést, és ezzel arra szocializál, hogy az erőszak hétköznapivá váljon a szexuális kapcsolatokban. Mivel ahhoz, hogy egy fuldokló nő látványa orgazmust okozzon, és ne tiltakozást váltson ki belőlük, a nézőnek hatalmas érzelmi távolságra van szüksége attól, amit lát, tehát az erőszak áldozatától. A pornó fogyasztása a tartalom puszta befogadásával, nagy hatékonysággal és gyorsan érzéketlenít az erőszakra. Ez az érzéketlenítő folyamat nagyon nehezen helyrehozható károkat okoz az empátiára és az intimitásra való képességben.

A pornó bizonyítottan növeli a fiúknál az agresszív, uralkodó viselkedést, normalizálja a kényszer és az erőszak alkalmazását, csökkenti az empátiát nemi erőszak áldozatai iránt, a nőkkel szemben negatív hozzáállást alakít ki, valamint elégedetlenséget okoz a női partner kinézetével és „teljesítményével” kapcsolatban (Tandon, 2018). A tinédzser és fiatal felnőtt lányoknál a „pornós” megjelenésre való törekvés testkép- és étkezési zavarokat okoz, erős megfelelési kényszert és internalizált tárgyiasítást idéz elő.

A pornóban szereplő lányokat menedzsereik és producereik addig alkalmazzák, amíg testük el nem használódik, vagy lelkileg már nem bírják. Általában a testi, vagy lelki törés után megválnak tőlük. Az iparban alkalmazott nők gyakori sérülései közé tartozik a végbélnyílás, a torok, a hüvely és a szem chlamydia- és gonorrhoea-fertőzése, a torok székleteredetű fertőzése, a végbél elöregedése, a szem fertőzéses megbetegedése. A prostitúcióban és a pornóban használt nők nagyobb mértékben szenvednek poszttraumás stressz-zavartól, mint a háborús veteránok. (Jamieson és Kate, 2017; Lewis Herman, 2011).


A pornókultúra

Az ipari befolyásnak az eredménye az is, hogy a reklámipar, a zeneipar, a filmipar és a szépségipar egyre pornográfabb tartalmakkal folytat marketinget, tovább normalizálva a hiperszexualizált alá-fölérendeltségi viszonyt nők és férfiak között Ezt nevezzük pornókultúrának.

A pornókultúrában a fiúk már azelőtt, hogy megtanulnának beszélni, olyan nők képeivel vannak körülvéve, akik úgy tűnnek, mintha felajánlkoznának a rájuk tekintő férfinak. A köztereken, a médiában és a kultúra legtöbb területén a pornóipar üzeneteinek hatására hiperszexualizált tartalmakkal találkoznak a gyerekek. Ahhoz, hogy a gyerekek lássák ezeket a tartalmakat, nem szükséges felmenni a pornóoldalakra. Pornófogyasztás nélkül is belekényszerülnek az őket körülvevő kultúrába, és igényeik, szokásaik nagy eséllyel ahhoz fognak igazodni. Ezért az a tanács, hogy aki nem szereti a pornót, az ne nézze, olyan megoldás, mintha a légszennyezés áldozatainak azt javasolnánk, hogy ne vegyenek levegőt.


A pornó üzenete a szexről

A pornó szexről alkotott általános üzenetei az alábbiakban foglalhatók össze:

  • A nők mindig lelkesen készen állnak a szexre.
  • A szex teljesítmény (a legnagyobb, a leghosszabb, a legdurvább stb.).
  • A szex hatalmi viszony.
  • A hatalmi viszony is szexualizálható.
  • A szexben a női test a férfi orgazmusához szükséges eszköz, ezért normális, ha közben a nő teste sérülést szenved el.
  • A szex fő célja a férfiak kiszolgálása.


A fiatal lányok behálózása a pornóba

A pornókultúra nagyon megkönnyíti a pornó producerek munkáját, ha fiatal lányokat és nőket akarnak becserkészni pornóban való szereplésre. Egyre több lány fogyaszt egyre korábban már pornót, illetve a popkultúra elpornósodása is már korán arra szocializálja őket, hogy a saját degradálásuk szexualizálása, illetve a fizikai és szexuális erőszak normális része az életnek. Ezen kívül a pornóipar előszeretettel hangoztatja azt a mítoszt, hogy a pornószínésznők boldogan és gazdagon élnek a munkájuknak köszönhető jólétben. A színésznők testi és lelki épségére gyakorolt iszonyatos károkat, a szexuális úton terjedő betegségek gyakoriságát, a poszttraumás stresszt, és az általános dehumanizálást az ipar gondosan titkolja. Megfelelő és elérhető szexuális edukáció hiányában pedig sajnos a pornóipar tölti be a szexualitásról való felvilágosítást. 

Bár vannak nők, akik azt mondják, hogy önként választotta a pornóban való szereplést – egyrészt nagyon sok nő esetében ez egyáltalán nincs így és rengetegen emberkereskedelem áldozataiként kényszerítették őket erre -, a forgatásokon már nekik sincs beleszólásuk nincs abba, hogy mi fog történni velük. A producer vagy a pornóoldal tulajdonosa dönt a jelenet tartalmáról, tehát egyáltalán nem nevezhető ez egy konszenzuális, vagyis beleegyezésen alapuló helyzetnek. Ha a forgatás közben mond nemet egy nő valamire, amiről korábban nem volt szó, gyakran elveszíti a neki járó fizetést és persze félhet, hogy a jövőben nem kap majd másik szerepet, mert elterjed róla, hogy “problémás”. 

A lányok és nők kényszerítése vagy behálózása pedig nem feltétlenül úgy néz ki, mint azt a filmekből elképzeljük: nem feltétlenül a fejükhöz fegyvert fogva rabolják el őket az utcáról, hanem gyakran az egész ártatlannak tűnő ajánlatokkal kezdődik, például egy szimpla fotózással, vagy modellmunka ajánlattal, amely során aztán egyre tovább és tovább feszegetik a határokat, egyre szexualizáltabb légkört teremtve és egyre inkább szexuális beállításokba nyomva bele az áldozatot. Az elején még akár megerősíthető is lehet egy ilyen élmény a lány számára, aki egy fotózás során azt hallja talán életében először, hogy milyen szexi és csinos, mennyire fog tetszeni a férfiaknak. Mivel a lányok úgy nőnek fel, hogy elsősorban a külsejük alapján értékeli őket a társadalom, eleinte lelkesíteti is őket egy ilyen lehetőség, és csak akkor veszik észre, hogy mekkora károkat is okozott, amikor már rég mélyen benne vannak az iparban és rávették őket a legdegradálóbb jelenetekre is.

Egyes producerek kifejezetten keresik a naiv, szeretetre vágyó vagy bántalmazó otthonból, párkapcsolatból menekülő, pénzügyileg és lelkileg kiszolgáltatott lányokat, és elhitetik velük, hogy valóban szerelmesek és gondoskodó partnerek lesznek számukra – és míg ez a lányok számára valódi szerelem, a behálózónak ez pusztán üzleti stratégia. A közösségi médiának és online randiappoknak köszönhetően az ilyen módokon visszaélni akaró férfiak rendkívül könnyen hozzáférnek fiatal lányokhoz az utóbbi években, így kifejezetten veszélyes is lehet a fiatal lányok számára, ha ismeretlen férfiakkal kezdenek online beszélgetésbe. Külön figyelmet érdemel az a jelenség is, hogy a tartalmak gyártását újabban simán elvégeztetik a szereplőkkel is, hiszen egyre több lányt vesznek rá egyre könnyebben arra, hogy magukról készítsenek pornográf képeket vagy videókat, amelyet vagy ők maguk osztanak meg, vagy a behálózó partner vagy férfi osztja tovább. 

Abba sincs beleszólásuk a szereplőknek, hogy mi történik a róluk készült felvétellel. Tehát ha meggondolták magukat, vagy később megbánták, hogy belementek egy pornófilm jelenetbe, nincs kontrolljuk a felvétel sorsa felett, nem tudják megsemmisíteni vagy leszedni az internetről ezeket a tartalmakat. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg tartalomgyártó és terjesztő egyáltalán nem is törődik azzal, hogy a platformjára feltöltött anyag szereplője egyébként beleegyezett-e vajon a forgatásba és a film publikálásába, így simán előfordul, hogy konkrét nemi erőszakot töltenek fel ezekre a site-okra. 

Magyar nyelvű cikkek a pornóról:

Miért kell leszámolni a pornóval?
A pornó nem szex. A pornó erőszak.
Az amatőrpornó aranykorát kozta el a koronaválság
Megdöbbentően sok kiskamasz készít magáról pornográf felvételeket


Weboldalak a témában:

Turn Me On (magyar nyelvű oldal szexuális edukációról)
Culture Reframed
Fight The New Drug


Könyvajánló:

Rachel Moran: Kifizetve (magyar nyelven elérhető a Közkincs Kiadónál
Gail Dines: Pornland
Kathleen Barry: Female Sexual Slavery


Filmajánló: 

Hot Girls Wanted


Bosszúpornó

Szexuális tartalmú fényképek vagy videók internetes közzététele a felvételeken szereplő személy beleegyezése nélkül – így definiálja a nem konszenzusos pornográfia fogalmát a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE). 

A bosszúpornó a nők elleni erőszak egyik formája, a szexuális és fenyegető zaklatás egy eszköze, amely – ugyanúgy, mint a többi szexuális erőszak típus esetében – túlnyomó részben lányokat és nőket érint, és elkövetői elsősorban férfiak. Magyarországon is évtizedek óta jelen van ez a probléma, de sajnos még mindig kevés ismerettel rendelkezünk róla és ebben a témában is gyakori az áldozathibáztatás és a zaklatás súlyosságának minimalizálása. 

Típusai:

  • A partnerkapcsolat alatt bizalmasan megosztott fotókkal később visszaél a partner, pl. a szakítás után, és posztolja ezeket bosszúpornó oldalakra az áldozat adataival (nevével, elérhetőségével, munkahelyének, iskolájának nevével és címével, stb.), vagy saját maga által létrehozott oldalra, amelynek url címe az áldozat nevét tartalmazza. Így ha valaki rákeres az áldozat nevére, ezek az oldalak és tartalmak jelennek meg.
  • A tartalmakat nem internetes oldalra, hanem az áldozat családjának, ismerőseinek, munkatársainak küldi el az elkövető.
  • A partnerkapcsolat alatt titokban, az áldozat tudta nélkül fotózta vagy filmezte az áldozatot a partnere, és posztolta ezeket az internetre.
  • Az áldozat számítógépét, online fiókját feltörik, és fotóihoz így férnek hozzá.
  • A fotókat, videókat nem posztolja az elkövető, de fenyegetésre használja őket az áldozattal szemben. “Ha nem teszed, amit akarok, mindenkinek elküldöm a fotóidat.”
  • Az áldozat nevében feladott hirdetések, amelyek valamilyen szexuális tevékenységre invitálnak. Ennek eredményeként az áldozatot ismeretlen férfiak zaklatják és felkavaró üzeneteket hagynak neki. 


Hatása az áldozatra:

  • Az elkövető célja félelmet kelteni, rávenni az áldozatot, hogy folytassa vagy újra felvegye a kapcsolatot, hogy ne merjen kilépni a kapcsolatból. Célja emellett az áldozat megalázása és hírnevének károsítása ismerősei előtt, illetve kiszolgáltatottá tenni őt személyes és intim fotóinak, adatainak közzétételével. Az üzenet: “Hatalmam van az életed felett és nem tehetsz ellene semmit.”
  • Az áldozatok súlyos károkat szenvedhetnek tőle: elveszítik munkájukat, el kell költözniük, meg kell változtatniuk nevüket is akár. 
  • Súlyos lelki sérülést okoz, öngyilkosságba is kergetett már nőket, lányokat.
  • Áldozatait súlyosan hibáztatja környezetük, mondván: “ők voltak, akik megosztották az interneten a partnerükkel a fotóikat, így ne csodálkozzanak, ha később ráfáznak emiatt a buta döntés miatt”. Sok áldozat számol be arról, hogy őket teszik felelőssé, hogy fotóik megjelennek ezeken az oldalakon. 


Áldozathibáztatás és a felelősségre vonás nehézségei:

  • A bosszúpornó, mint üzlet: számos bosszúpornó oldal vezetője rengeteg bevételhez jut az oldal forgalmából, hirdetések után. Az egyik hírhedt oldal üzemeltetője, Hunter Moore bevallja, minél megalázóbb és károsabb a tartalom, annál több pénzt csinál belőle. 
  • A hatóságoknak nincs elegendő tudásuk erről a típusú zaklatásról, illetve nem veszik komolyan, a jog pedig nem tér ki rá vagy nem tud vele mit kezdeni. Így nincs eszköz a megfékezésére, vagy az áldozatok valódi támogatására, az elkövetők felelősségre vonására a hatóságok által.  
  • Probémát okoz az is, hogy az intézményrendszernek nincs elegendő technikai háttere és tudása ahhoz, hogy lenyomozzák és megtalálják az online elkövetőket, még ha komolyan is veszik az esetet. 
  • Az is gond, hogy a bosszúpornó oldalak üzemeltetőit nem lehet jogilag felelősségre vonni, akik ebből nyerészkednek és buzdítják felhasználóikat, hogy posztoljanak szenzitív tartalmakat másokról. 
  • Az áldozatok gyakran annyi tanácsot kapnak, hogy ne internetezzenek, vagy ne posztoljanak magukról, tovább erősítve a nők elcsendesítésére és elszigetelésére való törekvéseket, ami az elkövető célja is egyébként. A mai világban számos lehetőségtől esik el, aki megszüntetni kényszerül online fiókjait, közösség média oldalait, így egyáltalán nem igazságos ezen a téren is az áldozatra hárítani ennek a terhét. 
  • Nemcsak a magunkról készített képek jelenthetnek veszélyforrást, de a manipulált képek is. A mai technológiával könnyen rászerkeszthető bárki arca bármilyen más háttérre.

Nem az áldozat hibája, hogy visszaél bizalmával (egykori) partnere vagy bármely ismerőse.


A meztelen fotók megosztása egy bizalmas kapcsolatban nem jelenti, hogy engedélyt adunk a fotók nyilvánossá tételére vagy másokkal való megosztására.
Ide tartozik az is, ha valaki megengedte partnerének egy ponton, hogy lefotózza vagy filmezze őt.

Mindenki felelőssége, hogy bizalmasan kezeljen minden olyan tartalmat, amit bizalmas keretek között osztottak meg vele. Ha a képeken szereplő személy nem adta beleegyezését a közzétételhez, vagy visszavonta korábbi beleegyezését, vagy abban a tudatban van, hogy a képek nem lesznek közzétéve vagy megosztva, akkor senkinek nincs joga visszaélni ezzel és megosztani az érintett képeit. 

A beleegyezés kontextusfüggő itt is, mint ahogy az offline terekben is.

(Például ha egy pincérnek átadjuk bankkártyánkat, nem egyezünk bele, hogy a kártyánk számát megossza másokkal vagy feltegye az internetre.)

Fontos, hogy jogszabályokat alkossunk a nők elleni erőszak ezen formájának lefedésére is, illetve képezzük a hatóságokat arról, hogy hogy kezeljék az ilyen eseteket. Megfelelő felelősségre vonási eszközök és társadalmi tudás nélkül a témáról jelenleg ott tartunk, hogy a lányoknak azt tanácsoljuk, hogy ne osszanak meg magukról meztelen tartalmakat senkivel. 


A cél az lenne, hogy:

Ne arra neveljük a lányokat, hogy soha semmit ne osszanak meg partnerükkel és ne internetezzenek szabadon, hanem arra neveljük a fiúkat, hogy nem élhetnek vissza partnerük bizalmával ilyen módon sem.


Hasznos tanácsok a megelőzésre:


Ide fordulhatsz, ha visszaélnek a fotóiddal, videóiddal:

Lépj kapcsolatba az online szolgáltatóval, aki a tartalmat tárolja, közzétette. Tájékoztasd, hogy nem járultál hozzá a publikáláshoz és szólítsd fel a tartalom eltávolítására.

Ezen a linken olvashatsz arról, hogyan tudod Google oldalakról letöröltetni a bosszúpornó tartalmat.

Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ingyenes, internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline a bosszúpornó eseteiben is fogad bejelentéseket, a „hozzájárulás nélkül közzétett tartalmak” kategóriája számos más helyzet mellett kifejezetten erre is segítséget kínál. Bár az Internet Hotline a felvételek eltávolítását ilyenkor sem hatósági jogkörrel kezdeményezi, hanem csak kéri, de a tapasztalatok szerint a hazai tartalom- és tárhelyszolgáltatók nagyon együttműködőek, és a külföldi megosztó oldalakra felkerülő felvételek ügyében is általában eredményesek a kérések.


Jogorvoslati lehetőségek:

  • A magyar jog sajnos jelenleg nem ismer olyan tényállást, hogy bosszúpornó. Az áldozatok jelenleg zsarolás, személyes adattal való visszaélés, zaklatás, esetleg szexuális kényszerítés vagy rágalmazás, kiskorú bántalmazott esetén pedig gyermekpornográfia miatt tehetnek feljelentést a rendőrségen. A jog csupán a kiskorúakat védi kellőképpen. Amennyiben a sértett 18 éven aluli, úgy sokkal valószínűbb, hogy az elkövető szigorú büntetést, így akár 5 éven felüli szabadságvesztést kapjon.
  • felnőttek esetében már nem egy komolyan vett bűncselekmény a bosszúpornó, dacára annak, hogy súlyos károkat okozhat az érintettek életében. Valójában nem ritka, hogy az áldozatok feljelentést sem mernek tenni, mert tartanak attól, hogy a felvételeken hány rendőr és ügyész fog csámcsogni, esetleg hányan fogják még őket is hibáztatni a történtekért.


Magyar nyelvű cikkek a témában:

A bosszúpornó, az egy nagyon jó bosszú (index.hu)
„A meztelen képeim mellett ott volt a teljes nevem és a lakcímem” – A bosszúpornó egy pillanat alatt tönkretesz (wmn.hu)
Hogyan kezelik a jogrendszerek a bosszúpornót? (nmhh.hu)

Angol nyelvű könyvajánló a témában:

Danielle Keats Citron: Hate Crimes in Cyberspace